Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gulyás Pál: A vízépítési tevékenység víziökoszisztémákra gyakorolt hatása

138 Gulyás I'ál Vízminőség javítás céljára az úszólápok is alkalmasak. Hazai elterjedésük legfőbb korlátja napjainkban még az, bogy a tisztításban betöltött szerepük és teljesítményük, ill. hatásfokuk nem teljesen tisztázott. Vizsgálatuk során több kedvező tulajdonságukat is felfedezték (Fleit 1988, TREDEX 1993). A folyó-ló-tározó vízminőséget javító rendszene hazánkban a legjobb példa a Kis-Balaton védőrendszer (Déri-Joó - Laki 1984) és a Kiskörei Tisza-tó (Bancsi et al. 1983). A Kis-Balaton védőrendszer megépülő második tározójával megfelelő vízkoimányzással tehermentesítheti a Keszthelyi-öblöt és javíthatja annak vízminőségét (VITUKI 1988, Pomogyi 1991). A kiskörei Tisza-tó pedig jelentős szerepet tölthet be a területi vízgazdálkodásban a Tisza-tájon, továbbá a fölötte levő ipari üzemekből érkező szennyvizek tisztításában. A folyó-tározó-mocsár rendszer az erősen szennyezett vízfolyások természetes úton történő tisztítására is használható. Ezekben a makwfiton állományok (nád, gyékény, káka, pántlikafű. stb.) végzik a tisztító tevékenységet. А/ eljárás műtárgy- és energiaigénye minimális, főleg ha gravitációs úton történik a víz bejuttatása. Az üzemelés, a tartózkodási idő az átfolyó víz mennyiségétől függ, amit elsősorban a szennyezőanyagok, a vízhőmérséklet és az évszak határoz meg. A tisztítás hatásfokát erősen befolyásolja a vízfelület makrofiton állományokkal történő borítottsága, mely ideális esetben közel 100%-os. Jól működő tározó, ill. mocsár a lebegőanyagtartalom, a foszfor- és nitrogénfonnák szinte teljes mennyiségét kiveszi a ráfolyó vízből (Szálai 1967, VITUKI 1988, /'omogyi 1991 ). A biológiai szennyvíztisztító telepek elfolyó vizének harmadik lépcsős tisztítására is használnak tározótavakat, melyekben a folyamatok végeredménye csupa természetes szervetlen anyag, és a patogén baktériumok is elpusztulnak. Napjainkban általában ötféle szennyvíztisztítási eljárást használnak: - stabilizációs tó, - mocsári növényzettel benőtt vízterek, - vízkultúrás rendszerek (pl. mesterséges úszóláp) - talaj szűrés, - mezőgazdasági hasznosítás, öntözés. Alkalmazásuk hazánkban különböző szinten áll. A természetes tisztítási eljárások szemlélete alapvetően eltér a mesterséges biológiai eljárásokétól. A mesterséges biológiai eljárások során elég sok energiát használnak fel arra, hogy a szennyezőanyagokat lebontsák, ásványosítsák. A mesterséges biológiai eljárás végterméke a szennyvíziszap pedig sokkal töményebb környezetszennyező anyag, amit csak újabb energiaráfordítással lehet ártalmatlanná tenni. A természetek eljárások alkalmazása esetén ezekre az energiaforrásokra nincs szükség. 6.2. Szennyvíztisztító tavak A szennyvíztisztító tavakat már 3(X)() éve használják. Hazánkban 60 éve alkalmazzák ezt a módszert. A szennyvíztisztító tavak a tisztítás bármely fázisában alkalmaz-