Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gulyás Pál: A vízépítési tevékenység víziökoszisztémákra gyakorolt hatása

134 Dr. Gulyás Pál vizek által bevitt és terjesztett kórokozók gyorsan elszaporodhatnak. Különösen a különböző típusú erőművek okozta vízhőmérséklet emelkedés jelenthet ebből a szempontból potenciális veszélyt. Külön kell értékelni a halászattal, haltenyésztéssel, kapcsolatos vízminőségi változásokat. A halfauna összetételének, a haszonhalak mennyiségének és hozamának az ismerete igen lényeges, mert azok változása fontos indikátora lehet pl. egy vízlépcső, vagy víztározó hatásának a megítélésében. A halhozam előrejelzése a hidrológiai, vízkémiai, általános hidrobiológiái, valamint egészségügyi mutatók éltékelése útján készíthető. Ez tulajdonképpen az ökológiai értékelés utolsó, befejező szakasza. A legnehezebb kénlés a vízépítési tevékenység hatásának a megítélésekor az ún. reális és potenciális halhozam meghatározása. Utóbbiról tájékozódó képet lehet kapni a primer- és szekunder produkció mérésével, de ismerni kell az adott vízben élp halak táplálkozását, táplálékszükségletét, a táplálékul szolgáló élőlények mennyiségét, a táplálék konkurrenciát, az effektív felvett tápérték mennyiségét, továbbá a különböző táplálék koefficienseket. Mindezek megállapításához több éves megfigyelések szükségesek. Végül hangsúlyozni kell azt, hogy a vízépítési tevékenység vízminőségre gyakorolt hatásainak a megítélése, az ezen a teriiléten végzett munka csak akkor lehet hatékony, ha a műszaki és az ökológus szakemberek összefognak, kikérik és meghallgatják egymás véleményét és nemcsak a tervezés, építés idején, de az üzemelés során is együttműködnek. 6. A vízépítési létesítmények felhasználása a vizek minőségének javítására Az utóbbi évtizedekben felerősödött az igény arra, hogy az emberi környezet a jelenleginél közelebb álljon a természetes állapothoz. Ennek az igénynek az első hulláma a hatvanas évek végén hazánkban is a kutatások kiszélesedését eredményezte. A sikeres alkalmazás ellenére a hetvenes évek végére a kutatás elfordult a gyakorlattól. Ennek igazi oka az volt, hogy a széles körben elterjedt mennyiségi szemléletbe a biológiai megoldások nehezen voltak beilleszthetők. A mesterséges építőanyagok alkalmazása ugyanis látszólag előnyösebb volt, mint a tennészetes anyagoké. így a kellő értékelemzés hiánya miatt gyakran a drágább, költségigényesebb megoldások valósultak meg. Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy az igazi megoldást a biológiai módszerek alkalmazása jelenti (Gulyás 1987, Bognár 1989, Benedek 1990). Az ökológiai szemlélet megmutatta a biológiai módszerek alkalmazásának előnyeit: az élő anyagok rugalmasságát, a mesterségesen kialakított életközösségek puffer és szabályozó hatását és a megújuló védőhatást. A vízépítési létesítményekkel