Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gulyás Pál: A vízépítési tevékenység víziökoszisztémákra gyakorolt hatása

A vízépítési tevékenység vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatása 131 A következő szakasz az értékelő analízis, amely során az összes vizsgált jellemzőt és azok várható hatásait értékelni kell. A különböző típusú felszíni vizek racionális fehasználása, ill, az ökológiai változásokkal kapcsolatos követelmények meghatározása céljából kidolgozásra kerülő javaslatoknak - melyek a lehetséges összes negatív következmény legszigorúbb korlátozásaira irányulnak - ezért olyan komplex vízvédelmi intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek az élővilág teljes védelmét szolgálják. Az értékelő munkát nemcsak vízépítési tevékénység idején, hanem a befejezést követő üzemelés során is folytatni kell. Ellenőrizni kell az előrejelzés helyességét és azt szükség esetén módosítani kell. Ezeket az üzemelési előírásokat minden konkrét esetre külön-külön ki kell dolgozni (Romanyenko-Okszijuk et al. 1990). 4. Az ökológiai hatások értékelő' módszerei A vízépítési tevékenység vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatásának értékelése rendkívül nehéz feladat, ezért azt igen sokféle és bonyolult módszenei kell elvégezni. A legfontosabb szempont az, hogy a konkrét feladat megoldásának módszertani megközelítése megfelelően megalapozott legyen. A beavatkozások hatásának kitett vízi ökoszisztémák kielégítő pontossággal csak úgy vizsgálhatók, ha azokat alrendszerekre osztjuk. Ezeket különállóaknak, tie egymással összefüggéseikben kell tekintenünk. Módszertani szempontból fontos az ökoszisztémákra ható alapvető tényezők kiválasztása. Az alapadatok beszerz.ésénék egyik módja a hatásoknak kitett víztérre és a tervezett tevékenységre vonatkozó irodalmi adatok összegyűjtése. A vízi ökoszisztémákra hatást gyakorló különböző műszaki paramétereket is meg kell ismerni. Ezeken kívül természetes körülmények között megfigyeléseket és kísérleteket is kell végezni. Az alapadatok megszerzésének egyik módja az analógia módszerének a használata, amellyel megállapíthatók azok a vízi életközösségre jellemző mutatók, melyek változásaival jelezhetők az építkezés hatásai, azok iránya és mértéke. Az irodalmi adatok, megfigyelések, helyszíni kísérletek eredményeinek értékelését matematikai statisztikai módszerekkel kell elvégezni. Ezek segítségével lehet az adatokat általánosítani és a törvényszerűségeket leírni. A hidroökológiai előrejelzések leírására szolgáló matematikai modellek a vízi ökoszisztémák életfolyamatainak a dinamikáján és azok törvényszerűségein alapulnak. Azokat a biotikns és abiotikus tényezőket is figyelembe veszik, amelyek hatást gyakorolnak az életközösségek összetételére és életfunkcióira (Jolánkai 19X6). Széleskörben elterjedt a matematikai statisztikai extrapoláció és az imitációs modellezés. Ezek alkalmazhatósága az adott probléma, ill. folyamat laniilinányozottságának a mértékétől függ. A matematikai modellezés akkor játszik fontos szerepet, amikor a végcél nemcsak a vízi ökoszisztéma leírása és állapotának az értékelése, hanem az építés, az irányítás és a szabályozás hatásának a megállapítása, ill. előrejelzése.