Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Brit-magyar árvízvédelmi konferencia 121 Magyar részről többen hangsúlyozták, hogy a nemzetgazdaság elosztási rendszerében az árvízvédelmi gátrendszernek ma nincs közgazdasági értéke, más szóval adottságnak tekintendő. Ezéit az elemzésekben csak a rendszer fenntartásának, működtetésének, a védekezésnek a költsége jelenik (jelenhet) meg. Többen megfogalmazták azt az aggodalmat is, hogy megfelelő fenntartás, kellő anyagi eszközök hiányában a rendszer védőképessége nagymértékben csökkenhet. Becslések szerint 3-4 évi fenntartás elmaradása 400 milliárd Ft potenciális kárra vezethet. A vita során egyetértés alakult ki abban, hogy az árvízvédelem legidőszerűbb problémái ma mindkét országban döntően közgazdasági tartalmúak, ezért a gazdasági vizsgálatokat kell elsősorban segíteni és folytatni. Magyarországon belátható időn belül meg kell szüntetni az árvízvédelem, mint infrastrukturális szolgáltatás tisztán állami finanszírozását. A tehernek legalább egy részét (félévszázad után) ismét azokra kell hárítani, akik a hasznokat élvezik. Ehhez előfeltétel a társadalom és a döntéshozók tájékoztatása, a vélemények formálása. A Brit-Magyar Árvízvédelmi Konferencia sikerét a közösen kimunkált ajánlások (II. táblázat) és a III. táblázatban összefoglalt következtetések, kutatási igények megfogalmazása és elfogadása bizonyítja. A konferenciát a magyar résztvevők azzal a tanulsággal zárhatták, hogy a hazai szakma a hátrányosabb anyagi helyzet, a korlátozottabb nemzetközi kapcsolatok ellenére is állja a brit-magyar összehasonlítást. Sok tanulnivalónk van a politikai, gazdasági racionalitás, az anyagi érdekeltség érvényesítése, a társadalommal való kapcsolat javítása, az ökológiai érdekek kiszolgálása terén. Mindez indokolja a kétoldalú szakmai kapcsolatok fenntartását és bővítését. II. táblázat Ajánlások 1. Folytatni kell az árvízvédelemmel ka|)csolatos együttműködést az Egyesült Királyság és Magyarország között. 2. Az árvízvédelmi tevékenységet össze kell hangolni a vízikörnyezet fenntartható, értékőrző hasznosításával. 3. A közvéleményben fokozottabban tudatosítani kell az árvízi kockázatot, az ármentesítés társadalmi értékét, az árvízvédelem költségvonzatait. 4. Az emberi élet védelme, a kár csökkentése érdekében hatékony árvízi riasztást és árvédekezést kell biztosítani. 5. Az árvízvédelem stratégiája a teljes vízgyűjtőre, öblözetre vonatkozóan a föld- és vízhasználat minden más szemponjával össze kell hangolni. 6. Az árvízvédelemben a mérnöki és gazdasági tényezők mellett a környezetvédelmi Szeni|X)iitokat is figyelembe kell venni. 7. Az árvízvédelmi tevékenység, a fejlesztések indokolásánál és sorolásánál gazdasági elemzést kell végezni .
