Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Csorba Zoltánné: A PHARE szerepe a vízminőség-védelem területén

A PHARE szerepe a vízminőség-védelem területén 69 pai Közösség képviselői szerint az infrastrukturális beruházásokat üzleti alapon kell finanszírozni, a PHARE-programnak a gazdasági szerkezet átalakítása, a piacgazdaság intézményeinek kiépítése a célja, az alapinfrastruktúra beruházásait nem kell felvállalnia. Ebben a kérdésben kompromisszumokra került sor. Természetesen az alapkoncepciók kidolgozása, illetve a beruházások előkészítése, megvalósíthatósági tanulmányok nagyobb súlyt kaptak. A rendkívüli várakozást jól érzékelteti a beadott támogatási kérelmek „PHARE pályázatok" nagy száma. 135 önkormányzat terjesztett elő projektet csatornahálózat illetve szennyvíztisztító építésére. A pályázatokat a minisztérium értékelte és rangsorolta. Az értékelés szempontjai voltak a befogadó vízminősége, veszélyeztetettsége, a megfelelő előkészítettség, a műszai színvonal és a saját pénzügyi források megléte. A projekteket kategóriába sorolták, a legelsőbe 18 beruházás került. Ezek a legsürgősebb, és legjobban előkészített beruházások szennyvíztisztítók építésére. Az angol nyelven benyújtott projektjavaslatok és az összefoglaló anyag rendelkezésre áll, megkapta a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is, és ez az „adatbank" megalapozó háttéranyaga lehet egy erre a célra létrehozott hitelcsomagnak. A PHARE-program egyetlen jelentősebb szennyvizes beruházását, a tahitótfalui csatornahálózat építését is erről a listáról jelölték ki. 4. A program feltételei Tekintettel arra hogy a PHARE-eljárások a közeljövőben megváltoznak, és a továbbiakban az egyes elkülönített állami alapok szabályai érvényesülnek, nem érdemes kitérni a jelenlegi pályázati kötöttségekre, támogatási lehetőségekre. Ehelyett inkább az új alapszerű megközelítés ismertetésére célszerű összpontosítani. A jövőben a Vízügyi Alap is szerepet kap a PHARE-források felhasználásában. Ebben az esetben a Vízügyi Alap szabályai érvényesek a pénz hasznosításában. A vízminőség-védelmi, és a környezeti vonatkozású fejlesztési, finanszírozási igényeket továbbra is a Központi Környezetvédelmi Alap fogadja be. Az Alap eddig is támogatta a vízminőség-védelmi beruházásokat, 1992-ben mintegy 3(X) millió Ft-ot (a teljes költségvetés 20%-át) fordítottak vízvédelemre, ezzel mintegy 2 milliárd Ft értékű beruházáshoz járultak hozzá. A továbbiakban azonban megváltozik az Alap támogatási rendszere. Az Alapról új törvény rendelkezik, és ennek nyomán szerkezete, működése megújult, korszerűsítésre került, a KTM főosztályi rangú titkárságot állított fel. A változások a nyitottság, nyilvánosság növelését szolgálják, és jobban érvényesítik a szakmai szempontokat. Nagyobb szerepet szánnak a környezetvédelmi felügyelőségeknek, ahova a támogatási kérelmeket kell beadni. A környezetvédelmi PHARE program 1992. évi 3. üteme már az Alapon keresztül kerül felhasználásra. Az erről szóló pénzügyi memorandumot a közelmúltban írták alá Brüsszelben. A memorandum szerint 10 millió ECU-s (1 milliárd Ft-os) támogatás nagyrészét (6,3 millió ECU-t) hitel formájában beruházásokra irányozták elő, és csak kisebb része, mintegy 3 millió ECU szolgálja az ún. közcélú környezetvédelmi fejlesztéseket, amelyek segélyként jutnak el a felhasználóhoz. A beruházási hozzájárulásokat az Alap szabályai szerint döntően visszatérítendő támogatás forrná-