Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Csermák Béla-Hajós Béla: Hollandia vízgazdálkodási keretterve

Vízügyi Közlemények, I .XXV. évfolyam 1993. évi 1. füzet HOLLANDIA VÍZGAZDÁLKODÁSI KERETTERVE DR. CSERMÁK BÉLA és DR. HAJÓS BÉLA Hollandiában a vízügyi politika alakításának nagy hagyományai vannak. Már az első keretterv (1986) hangsúlyozta az országosan egységes vízügyi politika szükségességét. Ekkor az infrastruktúrán, ezen belül az édesvíz-igények kielégítésén volt a hangsúly. A második keretterv (1984) a társadalmi nézetek változása folytán született. A mostani, harmadik kerettervet (NPDWM 1989) a többcélúság jellemzi, mind a vízgazdálkodáson belül, mind a más főhatóságokkal való együttműködés vonatkozásában. Magyarországon is ezideig három (1954, 1965 és 1984) vízgazdálkodási keretterv készült. Érdemes megfigyelni, hogy az egyes kerettervek célkitűzései is nagyon hasonlóak voltak. A magyarországi első két keretterv elsősorban a vízgazdálkodás és a gazdasági tervezés egységességének, az ágazati célok összehangolásának szükségességét hangsúlyozta, míg a harmadik keretterv (OVI! 1984) célja a vízmennyiségi és vízminőségi kapcsolatok szorosabbá tétele a gazdaságosabb vízfelhasználás érdekében. Hollandia közelmúltban közreadott III. Vízgazdálkodási Keretterve körvonalazza az ország jelenlegi helyzetét, az 1990-94. évi vízügyi politikáját, és előretekint a vízgazdálkodás ezredforduló táján várható alakulására. Hollandia és Magyarország vízgazdálkodási tevékenységének alapfeladata - más országokkal is összehasonlítva - igen nagy egyezőséget mutat. Hollandia területének nagy része a tenger szintje alatt van. Árvízvédelmi vonalainak hossza kereken 3200 km (Magyarországé 4200 km, 1. ábra). Hollandiában azonban nemcsak tengerár ellen kell védekezni, hanem a felszín alatt a sós víz betörése ellen is. Biztosítani kellett a mentett (ártéri) területeken a „belvízcsatornákban" a lehető legmagasabb vízszintet. A vízszint tartásának a sós víz elleni védekezés mellett további előnye, hogy a mezőgazdasági művelés érdekében a talajvízszintet szinte cm-es pontossággal lehet szabályozni, továbbá, hogy az egy lakosra jutó áruszállítási teljesítmény (árukilogramm kilométer/fő) közel azonos a két országban (OVH 1984), de ebből az olcsó belvízi hajózás Hollandiában 63,2%, míg Magyarországon csak 5,4% (Ihrig 1959). A vízkészlet-gazdálkodás területén Hollandia és Magyarország között az egyezőség elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az ország vízkészletének nagy hányada külföldi vízgyűjtőről származik. Ugyancsak megegyezik pl. a két ország egy főre vetített fajlagos vízkivétele is. Nem volt véletlen, hogy Magyarország a nyugat-európai országok közül elsőként Hollandiával létesített vízügyi kapcsolatot. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Directie van de A kézirat érkezett: 1993. II. 8. Dr. Csermák Béla oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, nyugdíjas. Dr. Hajós Béla oki. mérnök, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (Budapest) helyettes államtitkára. A cikk a Water in The Netherlands: a time for action (

National policy document on water management). Ministry of Transport and Public Works, The Hague., 1989. (68. oldal, 21 ábra, 9 fénykép és 3 + 5 táblázat) kiadvány alapján készült.