Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 4. füzet Tájékoztató az építőanyagok és szerkezetek értékesítésének egyes kérdéseiről A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség számos, a fogyasztói érdekeket nagymértékben sértő szabálytalanságot tárt fel a közelmúltban az építési célú termékek kis- és nagykereskedelmi for­galmazásának ellenőrzése során. A feltárt szabálytalanságok részben a kereskedelemben fakadnak, jelentős részük azonban a gyártók vagy az importálók helytelen magatartására vezethető vissza. A legsúlyosabb és legáltalánosabb szabálytalanságot a minőségtanúsítás, és a használati­kezelési úünutató hiánya, hiányossága vagy megalapozatlansága jelenti. A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény egyebek között kimondja, hogy a vásák lókat magyar nyelven, írásban kell tájékoztatni az áru rendeltetéséről, minőségéről, anyag összetételéről, a használat és kezelés módjáról, a felhasználás vagy a kezelés szempontjából lényeges tulajdonságáról. A tájékoztatásról a gyártó vagy importáló az érintett kereskedőkkel együttműködve köteles gondoskodni. A megfelelő vásárlási tájékoztatóval el nem látott termék nem hozható forgalomba. Abból a célból, hogy a vevők tájékoztatást kapjanak a temiékek fontos tulajdonságairól, a 47/1968. (XII. 18) számú kormányrendelet szabályozza a termékek minőségének tanúsítását. Ennek alapján került kibocsátásra az építési célra szolgáló anyagok és szerkezetek minő­ségtanúsításáról szóló - ma is érvényben lévő - 24/1985. (XII. 28.) EVM rendelet. A rendelet egyértelműen meghatározza a minőségtanúsítási kötelezettség tárgyát. E körbe tartozik min­denféle anyag és szerkezet - beleértve például az épületgépészeti berendezéseket és szerelvé­nyeket is - amely az építésügyi ágazat területén belföldön építési célra felhasználásra kerül. A rendelet előírja, hogy a minőséget a gyártónak (importálónak) kell tanúsítania és építési célra forgalmazi csak az állami szabványban, a műszaki előírásban vagy az alkalmazási engedélyben rögzített módon és gyakorisággal elvégzett vizsgálat, ezek hiányában pedig csak építőipari al­kalmassági bizonyítvány alapján lehet. A bizonyítvány kiállítása és az ahhoz szükséges vizs­gálat térítés ellenében történő elvégzése az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI), illető­leg épületnek nem minősülő - például közlekedési, távközlési, vízügyi - létesítménynél felhasználásra kerülő építési célú anyag, szerkezet esetében az építményfajta szerint illetékes minisztérium, országos hatáskörű szerv által kijelölő minőségellenőrző szerv feladata. A rendelet értelmében a továbbforgalmazó a gyártó (importáló) által adott minőségtanúsí­tástól a megrendelő (vevő) számára másolatot ad. A továbbforgalmazónak akkor van önálló minőségtanúsítási kötelezettsége, ha a minőséget vagy jellemzőket a gyártótól (importálótól) történő átvétel után megváltoztatta, például ha ömlesztve vásárolt cementet zsákokba csoma­goltan értékesíti. A minőségtanúsítással és a használati kezelési útmutatóval kapcsolatosan tapasztalt sza­bálytalanságok olyan mértéket értek el, amely már az építési anyag forgalmazás egészének jog­szerűségét veszélyezteti. A megfelelő minőségtanúsítás és használati-kezelési útmutató biztosítása számos építési célú tennék forgalmazhatóságának csak szükséges, de nem elégséges feltétele. A belkereskedelemről szóló, fent hivatkozott törvény kimondja, hogy jogszabály az új és import temiékek forgalomba hozatalát minőségvizsgálat elvégzésétől teheti függővé és meg­határozhatja a minőségvizsgálatot végző szervek körét. Nem hozható forgalomba az olyan áru, amely rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, illetve forgalomba hozatala a vásárlók életét,

Next

/
Thumbnails
Contents