Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Váradi László: Halászat az Alföldön

Halászat az Alföldön 423 2. ábra. A tiszai fogási adatok Fig. 2. Fish catch on River Tisza Bild 2. Daten über den Fischfang an der Theiß Fig. 2. Les données du rlébil du poisson de la riviere Tisza A Tisza folyó 1987-91 közötti fogási adatainak változása a 2. ábrán ládiató. Az elmúlt évi fogási eredményeket az utóbbi 10 év átlagos fogási eredményeivel összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a ponty fogása 54%, a süllőé 46%, a kecsegéé 80%, a márnáé kb. 50% (HOSZ 1992). A Körösök fogási adatait vizsgálva megállapítíiatjuk, hogy az 1991. év az elmúlt tíz év második leggyengébb éve volt. Az összes fogás az utóbbi tíz év átlagának alig 50%-a. Érdekes, hogy az 1960. évi 95 tonnás törpeharcsa fogás magasabb volt az 1991. évi 93,5 tonnás összes fogásnál. A törpeharcsa 1991. évi fogása az elmúlt tíz év átlagának kb. 78%-a volt. A ponty fogása évenként jelentős eltéréseket mutat, az 1991. évi fogás az átlagosnak megfelelő. Örvendetes a süllő fogási eredményének növekedése, amely 1991-ben elérte az elmúlt tíz év átlagának 125%-át (HOSZ 1992). Az alföldi folyók halfogási adatai, illetve a halak mint „bioindikátorok", egyértelműen jelzik a folyóknak mint vízi élőhelyeknek az állapotát, illetve annak változását. A jelenlegi kedvezőtlen helyzeten nem elsősorban az állománynövelő halkihelyezés segít, hanem az élőhely rehabilitációja, amely komplex feladat, és amely biológiai, technikai és jogi eszközök tudományos vizsgálatokon alapuló, körültekintő alkalmazásával hajtható végre. Összességében megállapídiató, hogy a természetes folyóvizek és a hal kapcsolatában a hal egyrészt a folyó állapotának jelzője, másrészt tudatos telepítés révén annak befolyásolója, a folyó ugyanakkor mint hal élőhely biztosítja a sporthorgászatnak, illetve az elsősorban kerítőhálós és varsás halászatnak, továbbá a halfajok biológiai sokfélesége megőrzésének feltételeit.