Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Schiller, Heinz: Inhomogén árvízhozam-adatsorok felismerése és kezelése

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 1. ßzet INHOMOGÉN ÁRVÍZHOZAM-ADATSOROK FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE Négyszáz bajorországi vízfolyás-szelvényben megvizsgáltuk, hogy a közepes nagyvízhozam (Q

m

g) értéke mennyire egyezik meg az árvízhozamok tapasztalati eloszlásfüggvényéről leolvasható, T = 2,33 év visszatérési idejű nagyvízhozam (Ög2,33) értékkel. A vizsgált szelvények többségében a két érték között jó egyezést tapasztaltunk. Ugyanakkor minden olyan vígyűjtő esetében, amelynek Q

m

g és ßg2,33 értéke jelentősen eltért egymástól, az árvízi lefolyás-képződési folyamatnak valamilyen inhomogenitása mutatható ki. Ezért a két érték közötti eltérés ténye az árvízhozam-adatsor inhomogenitásának indikátoraként is értelmezhető ill. használható. Az inhomogenitás további indikátora lehet, ha a vizsgált vízgyűjtő közepes fajlagos árvízhozama jelentősen kisebb, mint a szomszédos, „normális" vízgyűjtők q

m

g értékei. Inhomogén árvízhozam-adatsorok esetében, a ritkán előforduló árvízi eseményekre való extrapoláláskor, a szokásos statisztikai módszerek mellett, további segédleteket is célszerű felhasználni. Az egyik ilyen kiegészítő módszer: a Q

g\oo'-Qmg viszonyszám regionális alakulásának vizsgálata. Az árvízi csúcsvízhozamok ill. azok eloszlásfüggvényeinek dimenziómentes ábrázolásakor általában az évi maximumok számtani középértékét, vagyis a közepes nagyvízhozamot (Q

m

g) szokták jellemző paraméterként alkalmazni (Dalrymple 1960). A osztott értékek - és más hasonló dimenziómentes jellemzők - segítségével a különböző vízgyűjtőket közvetlenül össze lehet hasonlítani egymással. Ha az árvízhozamok tapasztalati eloszlásfüggvényéhez az I. típusú szélsőérték-eloszlás (más néven: Gumbel-eloszlás) illeszkedik, akkor ahol Q

g2,33 az évi nagyvízhozamok 2,33 éves visszatérési idejű értéke (1. ábra). Bajorország vízmérce-szelvényeiben (2. ábra) megvizsgáltuk, hogy milyen mértékben teljesül az (1) egyenlőség. Á vizsgálatba csak azt a mintegy 400 vízmérce-szelvényt vontuk be, amelynek észlelési sorozata elég hosszú ahhoz, hogy a belőle számított Q

m

g érték ± 20%-os pontossággal megközelítse a sokéves (elvileg végtelen hosszúságú) időszak valóságos Q

m

g értékét (

Keller et al. 1979). A kézirat érkezett: 1992. IX. 29. Heinz Schiller oki. mérnök, a Bajor Tartományi Vízgazdálkodási Hivatal (München, NSZK) munkatársa, a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) tiszteleti tagja. A dolgozat az MHT X. Országos Vándorgyűlésén (Szeged, 1992. szept. 7-8.) elhangzott előadás alapján készült. A dolgozatot németből Domokos Miklós fordította magyarra. HEINZ SCHILLER 1. Az árvízhozamok eloszlásfüggvényeinek normálása Qmg - ö#2,33 (1)