Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Horváth Vera: Felszín alatti víz beszerzési lehetőségek az Alföldön

Felszín alatti víz beszerzési lehetőségek az Alföldön 413 a felszín alatti vizekről 6s számos, nemzetközi összehasonlításban is elismert eredmény látott napvilágot, az Alföld hidrogeológiai viszonyainak megismerését célul tűző kutatások terén. Ezek a teljesség igénye nélkül: - Magyarország Vízföldtani Adaszában előremutatóak a beszivárgási és feláramlási területeken végzett vizsgálatok (MÁF1 1959), ha azt is figyelembe vesszük, hogy a felszín alatti vizek regionális áramlási rendszereinek kutatása világszerte csak a 60as évek második felében kapott hangsúlyt. - Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere 1963-tól folyamatos kiadványsorozat, ma már több mint 60 ezer kút részletes adatait tartalmazza. A kiadvány-sorozat 1987 óta, számítógép rendszerek alkalmazásával a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) gondozásában már évente, a tárgyévet követően elkészül. - 1965-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadta Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervet (OVH 1964). A 13 kötetből álló munkában a felszín alatti vizekre vonatkozó, rendelkezésre álló ismeretek is feldolgozásra kerültek. - A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁF1) a 60-as években, az Alföld m. a. = 1:100 000 atlasz sorozatának összeállítására több mint 20 éves kutatási program vette kezdetét (Rónai 1978). Ennek keretében összeségében 75 db kútból álló megfigyelő kútcsoport került kialakításra. Ezek a 3-4 kútból álló objektumcsoportok, a talajvízadó képződményektől a fő ivóvízadó képződményekig adnak információt a felszín alatti vizek nyomásállapotának változásáról. Ezek a kutak, valamint a vízügyi szolgálat vízrajzi szolgálatának keretében a VITUKI-nál, az 1970-es években kialakított észlelőrendszerek ma már egyértelmű bizonyítékát adják, hogy a rétegvizek utánpótlódásának vizsgálatánál elengedhetetlen a talajvíz-háztartás figyelembevétele. - A Magyai" Medence áramlási rendszereire irányuló kutatási eredmények (Erdélyi 1979) a hidrogeokémiai, izotóp-hidrogeokémiai, hidrodinamikai, hidraulikai kutatások összehangolásának szükségességére hívta fel a figyelmet és arra is, hogy a Kárpát-medence süllyedésében nagy területű vízföldtani áramlási rendszerek alakultak ki. Az Alföld vízgyűjtő területének ugyan több mint a 3/4 része Magyarországon van, a medence É-i, EK-i, DK-i, és D-i vízválasztója azonban Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia területén húzódik (2. ábra). Az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) gondozásában készülő Országos Vízgazdálkodási Keretterv (OVH 1984) összeállításakor ismét sor került a felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatok, kutatásainak eredményeinek szintetizálására. Ennek eredményeként a 80-as évek második felére olyan, bizonyítékokkal is alátámaszüiató, riasztó jelek mutatkoztak meg, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy megkezdődött a kitermelhető felszín alatti víz csökkenése, minőségének romlása. Ha ez a folyamat folytatódik, 15-20 éven belül szűkében leszünk az ivóvízellátást biztosító rétegvíznek. A rétegvizek csökkenését jelzik, hogy - az Alföldön a mélységi ivóvízadó összletben 5-10 m-es regionális depresszió alakult ki, egyes koncentrált vízkivételeknél (mint pl. Debrecen, visontai lignitbánya) a hely depresszió elére a 30-50 m-t, - a porózus alföldi termálvíztárolókban az elmúlt 20 évben a nyomáscsökkenés átlagosan 26 m, 10-60 m-es szélső értékkel (3. ábra),