Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Várallyay Gy.-Molnár E.: Az Alföld tájainak vízgazdálkodása, mezőgazdasági termelése és környezetgazdálkodása közötti kapcsolatok

Az Alföld talajainak vízgazdálkodása... 407 • az Alföld környezeti állapotának megóvását, sőt javítását (környezetvédelmi funkció); • a térség lakossága részére megfelelő szociális körülményeket (munkahely, életminőség, szociális biztonság), (szociális funkció). Mindez a mezőgazdaságfcjlesztés, azon belül is a biomassza-termelés területén elsősorban a környezetkímélő talajhasználat tudományos alapjainak kidolgozását és bevezetését, minél szélesebb körben és minél nagyobb területen történő elterjesztését, az etre ösztönző (sőt bizonyos esetekben kényszerítő) szabályozó-rendszer kialakítását, érvényesítését és betartatását teszi szükségessé. Az ésszerű és környezetkímélő talajhasználat legfontosabb rész-elemei a következők: - racionális művelési ág és vetésszerkezet: a növény (természetes növényzet, termesztett faj, fajta) termőhelyi igényeinek és a termőhelyi adottságoknak a jelenleginél sokkal jobb területi koordinációja; a „termesztési diverzitást" (változatosságot) biztosító térségi szemlélet és tájgazdálkodási alapelv érvényesítése; - a mezőgazdasági vízfelhasználás hatásfokának növelése, ésszerű térségi vízgazdálkodás és vízháztartás-szabályozás kidolgozása (a talajra jutó csapadék és/vagy öntözővíz talajba szivárgásának és talajban hasznos tározásának elősegítése); - az időjáráshoz, nedvességviszonyokhoz, talajhoz és a termesztett növény tápanyagfelvételi dinamikájához alkalmazkodó növényi tápanyagellátás (a párolgási, lefolyási, kilúgozási és immobilizációs veszteségek minimalizálása); - a talajdegradációs folyamatok (víz- és/vagy szél-okozta talajerózió; savanyodás; sófelhalmozódás és/vagy szikesedés; szerkezetleromlás, tömörödés, cserepesedés: biológiai degradáció) megelőzése, minimalizálása; - a talajszennyeződés és káros következményeinek megakadályozása vagy bzionyos tűrési határig történő mérséklése (a talaj pufferkapacitásának fenntartása, fokozása; ésszerű szervesanyag-gazdálkodás); - a helytelen talajhasználatból származó környezeti károsodások (talajvizek nitrátszennyezése, felszíni vizek P-tcrhelése, tájképrombolás stb.) kiküszöbölése. Végül, - a teljesség igénye nélkül - sorolunk fel néhány kutatási irányt, amelynek az Alföld Mezőgazdaságfejlesztési Projckjében prioritást javaslunk a talajtan-agrokémia szakterületen: - a talaj környezetvédelmi funkcióinak (raktározó-, puffer- és szűrőképesség) újraértékelése és kvantifikálása; - a számítógépes modellezés (geostatisztika, szimulációs technika, GIS) és távérzékelés széleskörű alkalmazása talajkészleteink tér- és időbeni variabilitásának jellemzésében: a talajfolyamatok alaposabb megismerésében; talajkészleteink különböző célú minősítésében; bekövetkező változásainak nyomonkövetésében, előrejelzésében; - a prognosztizált éghajlatváltozások talajtani-agrokémiai-talajbiológiai-vízgazdálkodási hatásának előrejelzése, a változásokra megfelelő alkalmazkodási, beavatkozási alternatívákkal történő felkészülés céljából; - a környezetkímélő talajhasználat tudományos alapjainak kidolgozása, különös tekintettel a racionális tápanyaggazdálkodásra, az ésszerű vízháztartás- és talajnedves-