Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Várallyay Gy.-Molnár E.: Az Alföld tájainak vízgazdálkodása, mezőgazdasági termelése és környezetgazdálkodása közötti kapcsolatok

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 4. füzet AZ ALFÖLD TALAJAINAK VÍZGAZDÁLKODÁSA, MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSE ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSA KÖZÖTTI KAPCSOLATOK DR. VÁRALLYAY GYÖRGY és DR. MOLNÁR ENDRE A talaj sokoldalú fiinkcióképességét meghatározó tényezők és folyamatok túlnyomó része a talaj vízgazdálkodásával kapcsolatos, annak oka vagy következménye. Következik ebből, hogy a beavatkozások zöme a talaj vízháztartásának, nedvességforgalmának optimalizálását célozza. Ezeknek a beavatkozásoknak a jövőben világszerte, így hazánkban is megkülönböztetett jelentősége lesz. Eredményességtik, hatékonyságuk válik vitathatatlanul a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, a környezetkímélő talajhasználat, valamint az időjárási kockázatok hatását mérséklő primér biomassza termelés egyik - stratégiai jelentőségű - kulcskérdésévé. Nagy biztonsággal előrejelezhető ugyanis, hogy mindezeknek a víz válik fó korlátozó tényezőjévé (Szabolcs-Várallyay 1978, Várallyay 1987, 1989, 1992). A mezőgazdaság rendelkezésére álló vízkészletek egyre kisebbek. Egyrészt az ipar, urbanizáció, üdülés - ugyancsak nagymértékben fokozódó - igényeinek szükségszerű kielégítése miatt (a vízkészlet-gazdálkodás alapelveinek és a természetvédelem követelményeinek szükségszerű betartása mellett) egyre kevesebb víz áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Másrészt a különböző irányú vízfelhasználás gyakran vezet a víz minőségének jelentős mértékű romlásához, ami a mezőgazdasági célra felhasználható, megfelelő minőségű vízkészlet további csökkenését eredményezi. A megfelelő mezőgazdasági vízellátás alapvető és elsőrendű feladata tehát a vízfelhasználás hatékonyságának javítása, hatásfokának növelése, amelynek legfontosabb eszköze a talaj vízháztartásának, nedvességforgalmának szabályozása. Megkülönböztetett jelentősége van ennek még Magyarország mérsékelten nedves éghajlatú - de térben és időben igen szeszélyes csapadékeloszlású - területén is, ahol a mezőgazdasági temielés mai színvonalán az elmúlt időszakhoz viszonyítva lényegesen nagyobb jelentősége van a termésbiztonságnak, a szélsőséges (sáros, esetleg beivíz- és árvízveszélyt, felszíni lefolyást és talajpusztulást okozó szélsőségesen nedves; illetve aszálykárokat, agrotechnikai nehézségeket okozó szélsőségesen száraz) nedvességviszonyok kiküszöbölésének, mérséklésének, a talajra jutó csapadék- és öntő víz hatékony felhasználásának. De ez (lesz) a fő feladata a térség - káros ökológiai mellékhatásokat megelőző, kiküszöbölő - környezetgazdálkodásának/környezetvédelmének is (Várallyay 1983, 1987). A kézirat érkezeti: 1993. XI. 9. Prof. Dr. Várallyay György old. agrármérnök, az MTA levelező tagja, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete (MTA TAKI, Budapest) igazgatója. Dr. Molnár Endre oki. vegyész, az МГА TAKI tudományos munkatársa. A tanulmány a Szolnokon 1993. Ш. 17-én megtartott, „A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás kapcsolata az Alföldön" c. konferencián elhangzott előadás alapján készült.