Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
4. füzet - Pálfai Imre: "A mezőgazdasági és a vízgazdálkodás kapcsolata az Aföldön" című konferencia
392 Dr. Pálfai Imre 1993) - meghatározó jelentőségű éghajlati és talajviszonyok mellett - a növényzet szerepével is bőven foglalkozott. A víz és a talaj kapcsolatával foglalkozó előadást Molnár Endre (MTA Talajtani és Agrokémiai KUTAtó Intézet) hozzászólása egészítette ki. Ennek kibővített, a talajtani kutatások eredményeiről részletesebben beszámoló változatát jelen füzetünk tartalmazza (Várallyay - Molnár 1993). A konferencia második részének előadásai a vízgazdálkodásnak az emberi tevékenységekkel összefüggő kérdéseit helyezték a középpontba. A Földművelésügyi Minisztérium előadója (Pinyei Szilárd) a növénytermesztés vízgazdálkodással szembeni igényeit fogalmazta meg, különös tekintettel az alföldi sajátosságokra: a belvízi veszélyeztetettségre és az erős aszályhajlamra. Váradi László (Haltenyésztési Kutató Intézet) a folyami és tavi halászat jelentőségéről szólt (Váradi L. 1993). Váradi József (Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium) átfogó jellegű előadást tartott az Alföld vízgazdálkodásáról, - a hangsúlyt az előttünk álló feladatokra helyezve (Váradi J. Gy. 1993.). Horváth Vera (a konferencia idején az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa) a felszín alatti vízbeszerzés lehetőségeit azok ésszerű hasznosításának elősegítése érdekében foglalta össze (Horváth 1993.). A konferencia harmadik részében az elhangzott hozzászólások az Alföld egyes tájegységein szerzett különleges tapasztalatokra, illetve az előadásokban nem érintett kérdésekre hívták fel a figyelmet. A mezőgazdaságban zajló tulajdonváltozás és szerkezetátalakítás gondjait, ezek öntözési és vízrendezési vonatkozásait Gombár Mihály (Gombár 1993.)., Guba Mihály (Tisza-II. tsz) és Tasnády Gábor (FM Csongrád megyei Földművelésügyi Hivatal) ecsetelte. Nagy István (Közép-Tisze vidéki Vízügyi Igazgatóság) a Kiskörei-tározó - más néven Tisza-tó - többcélú hasznosítását méltatta, Varga Ferenc (Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság) a Körös-völgy vízgazdálkodásának sokrétegűségét és a tiszai vízpóüó rendszereknek az öntözővíz-ellátás terén betöltött nélkülözhetetlen szerepét emelte ki, Kováts Gábor (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság) az árvízvédelem alapvető fontosságára figyelmeztetett. Hozzászólás hangzott el a lehetséges éghajaltváltozás belvizekre gyakorolt hatásáról (Nováky 1993.), a Duna-Tisza közi hátság kiszáradásáról (.Pálfai 1992.), az Alföld területfejlesztési és tájhasznosítási koncepcióját megalapozó kutatásokról ( Gaborjákné 1993), az erdők és a vízgazdálkodás kapcsolatáról (Tóth 1993.), végül - Aradi Csaba (Hortobányi Nemzeti Park Igazgatósága) és Iványosi Szabó András (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósági) részéről a természetvédelem és a vízgazdálkodás összefüggéseiről. A konferencia Vermes Lászlónak a Magyar Agrártudományi Egyesület nevében elmondott zárszavával ért véget. Ebben fölvázolta a konferencia ajánlásainak főbb pontjait. Az ajánlások végleges szövege (Vermes-Pálfai-Hegedűs 1993) többek között leszögezi, hogy mind a mezőgazdaság, mind a vízgazdálkodás szakmai igényeinek meghatározásánál általános és kiemelt szempont a környezet- és természetvédelem érvényesítése. Ehhez átfogó fejlesztési szemlélet és - az általános, az egész Alfödre érvényes megállapítások helyett - az egyes tájkörzetekre vonatkozó sajátos követelmények és iránymutatások szükségesek.
