Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
4. füzet - Koltay J.-Fejér L.: Gróf Széchenyi Istvánra emlékezve. A vízgazdálkodási társulatok múltja és jelene (II. rés)
384 Dr. Kollay József és Fejér László közüzemi csatornamű már üzemel és több km-es közcsatomahálózat mentén a lakások bekötési aránya igen alacsony mértékű (pl. Hajdú-Bihar megye több településében). A vízművesítési program válható befejezését követően (1995-96) több településen felvetődhet a szükségessége (igénye), hogy a korábban (több évtizede) épült községi vízművek indokolt rekonstrukciós és fejlesztési feladataira valamennyi érdekelt bevonásával (helyi önkormányzat, üzemeltető, intézmények, lakosság) vízműtársulat alakuljon. A víziközmű társulatok további eredményes működéséhez alapvetően szükséges, hogy a nagyobb arányú szervezéshez a jelenleginél kedvezőbb feltételek legyenek biztosítva. Elsősorban: - a víziközmű társulatok részére kedvezményes kamatozású lakossági hitelek biztosítása értékhatárra tekintet nélkül, - kedvezményes külföldi hitelek felvételének lehetősége a helyi önkonnányzatok részére, - a jelenlegi támogatási rendszerek (céltámogatások, Vízügyi Alap, Központi Környezetvédelmi Alap) felülvizsgálata és korszerűsítése, - a többségi elv (kényszerérdekeltség) mértékének csökkentése a készülő új társulati jogszabályokban a jelenlegi kéthamiados értékről 50% + 1 főre, az érdekeltség hozzájárulások mérséklése adókedvezményekkel, - a társulat szervezéséhez szükséges személyi (szervezeti) feltételek biztosítása, - a helyi önkonnányzatok fokozottabb bevonása a társulat szervezésébe és működésébe. A felsorolt feltételek biztosításáéit folytatott „küzdelemben" jelentős feladat hámi a vízgazdálkodási társulatok éidekképviseleü szerveire, elsősorban az Országos Szövetségre. 3.2. A vízitársulatok Az elmaradt társulati érdekeltségi hozzájárulás rendezésére - pótlólagos források bevonásával - azonnali intézkedéseket kell tenni. Ki kell dolgozni a hatályos jogi szabályok változtatásának azon tervezetét, amellyel a csődhelyzetbe kerülő vízgazdálkodási társulatok a jogutód nélküli megszűnést eredményező felszámolási eljárását elkerülhetik, külön figyelemmel a Vízügyi Alap támogatás felhasználhatóságára. Ki kell alakítani a mai követelményeknek megfelelő támogatási rendszert, különös tekintettel, a meglévő helyi közcélú vizek és vízilétesítményck működőképességének biztosítására. Szükséges kidolgozni a vízitársulatok alaptevékenységi körének bővítési irányelveit, elsősorban az önkormányzatokat érintő helyi vízgazdálkodási (vízkár-elhárítási) feladatokhoz kapcsolódó - ökológiai egyensúly állapot fenntartását szolgáló - környezetgazdálkodási, természetvédelmi, tájrendezési munkák végrehajtásának segítésére. A mezőgazdasági területek földtulajdonosai (használói) részére erőteljes szakpropagandát kell kifejteni a vízgazdálkodási (vízi) társulatok tevékenységéről (a társulati