Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Karászi Kálmán: Magyarország vízügyi politikájáról

Magyarország vízügyi politikájáról 349 3. 3. A végrehajtás módozatai A vízkészletek hosszútávú hasznosítási és környezetvédelmi érdekei megkövetelik, hogy felhasználásuk körülményeiről a társadalom hiteles, szakmailag megalapozott tájékoztatást kapjon. Ugyanez vonatkozik bármilyen más, nagyobb jelentőségű vízgazdálkodási beavatkozásra is. Az országos jelentőségű kérdések megvitatására és társadalmi egyeztetésre Országos Vízgazdálkodási Tanácsot célszerű létrehozni. 3. 4. Pénzügyi, gazdasági és jogi eszközök A vízgazdálkodási feladatokban belátható időn belül az állami finanszírozás továbbra is meghatározó marad, de fokozatosan növelni kell az érdekeltek teherviselésének részarányát. Keresni kell emellett különféle más források bevonási lehetőségét is (hitelek, koncesszió). Cél az, hogy a közcélú vízilétesítményeknél meg kell teremteni az érdekeltségi alapon történő működtetés előfeltételeit. Indokolt, hogy a szolgáltatások területén egy-egy településen (régióban) a szakképzett üzemeltetők között versenyhelyzet alakuljon ki. Kiemelkedő jelentőségű jogi eszköz az 1964. évi IV. törvény helyébe lépő, a vízügyi politikára alapozott új - a vízgazdálkodásról szóló - törvény. 3. 5. Szervezeti, személyi feltételek A területi - vízgyűjtőé íven - szervezeti vízügyi irányítás egységességét meg kell őrizni. A működés feltételeit úgy kell kialakítani, hogy a működőképesség a vállalkozói tevékenység leválasztása után is biztosíüiató legyen. A személyzeti feltételek között kiemelkedő szempont, hogy a feladatok ellátásához szükséges szakképzett állomány megtartható és továbbképzése megoldható legyen. 4. Összefoglalás Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a vízügyi politika hézagosan felvázolt fővonásai a lehetséges variánsok közül csak az egyik - jelen ismereteink szerint legcélravezetőbbnek tűnő - változatot mutatják be. Mindenféle politika alaptermészetéből származik, hogy különféle hatások nyomán kisebb-nagyobb mértékben, de folyamatosan alakul, igazodik, új megoldásokat keres és szubjektív tényezők is befolyásolják. Mivel a vízügyi politika meghatározó vonása az igénykielégítés szándéka, a vízzel kapcsolatos társadalmi, gazdasági igé-