Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Karászi Kálmán: Magyarország vízügyi politikájáról

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 4. füzet MAGYARORSZÁG VÍZÜGYI POLITIKÁJÁRÓL KARÁSZI KÁLMÁN Minden ország vízügyi politikájának kialakításában - az adott társadalmi, gazdasági, kormányzati rendszer szándékai mellett - a földrajzi, természeti (hidrológiai) körülményeknek van meghatározó szerepe. Ez különösen érvényes hazánkra, mely a Kárpát-medence alján, jobbára síkvidéki területen helyezkedik el. A természetes vízfolyások vízgyűjtőjének döntő nagyságú része az ország határain kívül fekszik, ezért folyóink vízhozama, vízminősége, használhatósága, a körülöttünk lévő, úgynevezett felvízi országok vízgazdálkodásának függvénye. Az említett és más tényezőkből származó adottságok, külső feltételek által meghatározott kiszolgáltatott állapotot eredményeznek (vízkészletek, árvíz-, belvíz-, aszályérzékenység.) Az ennek figyelembevételével végzendő vízügyi tevékenység valamilyen formában érinti a társadalom egészét, a nemzetgazdaság valamennyi szféráját. E tevékenység fő vonásait, irányultságát, prioritását, céljait és szereplőit, valamint a megvalósítás feltételrendszerét (tulajdonviszonyok, szervezet, feladatmegosztás) - összhangban az ország egészének átfogó és más területek (társadalom, gazdaság stb.) részpolitikájával - a vízügyi politika körvonalazza. A vízügyi politikának három fő feladatot kell megoldania: Számba kell vennie: a vízügyi adottságok jelen állapotát, azaz a vízviszonyokat, a vizek hasznosításának, használatának, és a vízkár-elhárításnak a helyzetét, a társadalmi, gazdasági környezetet és a nemzetközi kapcsolatokat. Meg kell fogalmaznia: a vízügyi politika céljait, ezen belül a kiindulási alapul szolgáló, várható (társadalmi, gazdasági) jövőképet, az általános célokat, az egyes szakterületek céljait, a nemzetközi kapcsolatokban szükséges teendőket. Meg kell vizsgálnia a megvalósítás feltételeit, azaz a tulajdonviszonyok alakulását, a vízügyi feladatok megosztását, a végrehajtás módozatait, a pénzügyi, gazdasági és jogi eszközöket, a szervezeti, személyi feltételek kereteit. A vízügyi politika leglényegesebbnek vélt elemeit - támaszkodva a KHVM által e tárgyban készíttetett tanulmányra - tárgyaljuk, megjegyezve, hogy közülük több elem szerc|)e, fontossága, valamint egymáshoz mért súlya időről-időre változik, ami természetesen a vízügyi politika kisebb-nagyobb kiigazítását is jelenti. A kézirat érkezett: 1993. XI. 18. Karászi Kálmán oki. mérnök, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDT VÍZIG, Székesfehérvár) ny. igazgatója.