Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Csermák Béla: Vízügyek az 1945 előtti időkben

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 4. füzet VÍZÜGYEK AZ 1945 ELŐTTI IDŐKBEN DR. CSERMÁK BÉLA Az 1964-ig - kisebb módosításokkal - érvényben volt 1885. XXIII. vízjogi törvény (Dános 1919) túlnyomórészt a vizek kártételeinek megelőzésére és elhárítására irányuló tevékenység területén érvényesítette a cselekvő állami beavatkozás elvét, gondosan szem előtt tartva a magánérdekeket. A vizek használatát illetően abból indult ki, hogy a víz általában a szükségletet kielégítő mértékben fordul elő {Frommer 1976). Az 1964. évi vízügyi törvény legalapvetőbb tartalmi jellemzője, hogy a víz korlátozott mértékben rendelkezésre álló természeti kincs, amellyel tervszerű készletgazdálkodást kell folytatni (Dégen 1970). Az 1885. évi törvény mellőzte a természetben előforduló víz tulajdonjogának meghatározását, mert a folytonosan mozgó és megújuló víz magántulajdon nem lehet. Intézkedik viszont a víz használatáról; megkülönböztet - szabad rendelkezés alatt álló (birtokhatáron belüli) vizeket, amelyeken szabadon, vízjogi engedély nélkül gyakorolható vízhasználat, és - hatósági rendelkezés alatt álló közvizeket, amelyek használata, lefolyásának változtatása általában hatósági engedélyhez van kötve. Közvizeken engedély nélkül csak szorosan vett természetes vízhasználatok Л kézirat érkezett: 1993. XI. 23. Dr. Csermák Béla oki. mémök, a műszaki tudományok kandidátusa, nyugdíjas. Л Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól a Dr. Szigyártó Mérnöki Iroda megbízást kapott arra, hogy tárja fel a szervezeten belül, továbbá a szervezet és a társadalmi környezete között a vízkár-elhárítás területén jelentkező érdekellentéteket, az ezekből szánnazó konfliktusokat, s tegyen javaslatot ezek okainak megszüntetésére, illetve a kiküszöbölhetetlenül jelentkező érdekellentétek kezelésére. Tekintettel arra, hogy a mai vízkár-elhárítási szakterület az általános vízgazdálkodás, továbbá a vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás feladatain kívül magában foglalja a vízgazdálkodás összes többi feladatát - vagyis az 1945 előtti átszervezést megelőzően csaknem nyolc évtizedig, a piacgazdálkodás feltételei között jól működő, hajdani vízügyi szervezet tevékenységének a jelentős részét - célszerűnek látszott mindenekelőtt áttekinteni azt, hogy azokban az időkben, milyen volt maga a szervezet, hogyan alakultak az érdekellentétek, s miképpen kezelték az elkerülhetetlen jelentkező konfliktusokat. Másképpen fogalmazva, célszerűnek látszott a Vízügyi Szolgálat történelmi tapasztalataiból, hagyományaiból kiindulni annak érdekében, hogy azokból a mára következtetéseket lehessen levonni, s így már eleve el lehessen kerülni számos buktatót. Ez volt tehát az oka annak, hogy Irodánk felkérte a már azokban az időkben is aktívan működő dr. Csermák Béla kollégánkat, hogy a munka elősegítése érdekében foglalja össze az idevágó tapasztalatait. így született tehát ez a tanulmány, amelyet a szerződés teljesítése során nem csak felhasználtunk, hanem - vitathatatlan értékei miatt - az elkészült anyaghoz, változatlan formában, külön mellékletként is csatoltunk. Amikor dr. Csermákot e munka elvégzésére felkértük, reméltük azt, hogy széleskörű tudására, értékes tapasztalataira majd még a továbbiakban, Irodánk egyéb feladatainak a megoldása során is építhetünk. Sajnos nem így történt. A sors úgy hozta, hogy ez lett az utolsó - eltávozása előtt éppen, hogy befejezett munkája. Tisztelettel és szeretettel hajtunk előtte fejet most, hogy ezt a tanulmányát útjára bocsátjuk. Dr. Szigyártó Zoltán