Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Bartha Péterné-Bartha Péter: Az 1991. évi dunai árvíz hidrometeorológiai viszonyai

32 Bartha P.-né és Bartha P. 30. oldal: 1. ábra. Időjárási helyzet 1991. július 24-31 között Fig. 1. Weather conditions between the 24th and 31st of July, 1991 Bild 1. Witterunglage vom 24. bis 31. Juli 1991 Рис. 1. Метеорологическое положение в период 24-31 июля 1991 г. 31. oldal: 2. ábra. Időjárási helyzet 1991. augusztus 1-4 között Fig. 2. Weather conditions between the 1st and 4th of August, 1991 Bild 2. Witterunglage vom 1. bis 4. August 1991 Рис. 2. Метеорологическое положение в период 1-4 августа 1991 г. Augusztus 1-én a cikloncentrum, ahogy az várható volt, nem változtatta helyzetét. Ugyanakkor az addig még a Fekete-tenger felett levő sekély ciklon nyugat felé mozdult el. A Földközi-tenger felől áramló nedves levegő, valamint a magasabb légrétegekben levő hűvösebb, de ugyancsak nedves légtömeg keveredve egy újabb frontot hozott létre. A front mentén labilis, nedves volt a levegő, újabb kiadós esők, zivatarok alakultak ki (2. ábra). Augusztus 2-ra levált a peremciklon és egyesült a Fekete-tenger felől érkező alacsonynyomású légköri képződménnyel. Az új ciklon központja Erdély felett helyezkedett el erősen okludált frontjaival, amelyek jelentős mennyiségű csapadékot hoztak. Ezzel le is zárult a második csapadékhullám intenzív szakasza (2. ábra). A ciklon augusztus 3-án és 4-én egyhelyben pörgött, de csapadéktevékenysége egyre gyengült. Az időszak végére feltöltődött és augusztus 4-én a csapadéktevékenység is megszűnt (2. ábra). 2. A dunai árvíz hidrológiai viszonyai Az 1991. évi dunai árvíz lényegében a két egymást követő csapadékos időszak hatására alakult ki. Két árhullám indult el a Dunán, mely a Duna osztrák és szlovák szakaszán (Pozsony) még jól szétválasztható, még Budapestnél is megkülönböztethető, de a magyar Duna-szakasz alsó részén (Mohácsnál) már szinte egy árhullámmá vált (3. ábra). Az árhullámot kiváltó két csapadékos időszakot egyaránt 5-5 naposnak vehetjük, kivéve az Inn-vízgyűjtőt, ahol már július 23-án is átlagosan 10,X mm csapadék hullott. A fronttevékenységnek megfelelően a két csapadékos időszak között kétnapos (július 29-30) csapadékmentes időszak volt (I. táblázat). Az /. táblázat adatai az egymástól élesen elválasztható csapadékos időszak intenzív csapadéktevékenységét jól mutatják. A területi csapadékátlagok azonban nem mutatják meg a csapadékmező területi eloszlását, amelyet csak a napi lehullott csapadék izohiétás térképei jellemeznek. A 4. ábrán az első csapadékos időszak alatti csapadéktevékcnységet mutatjuk be. Az első napon, július 24-én, elsősorban az Enns-Traun és a Morava vízgyűjtőjén esett jelentős csapadék. Érdemes megemlíteni, hogy a Duna németországi felső szakaszán az Inn feletti vízgyűjtőterületen is számottevő csapadék hullott, bár mennyisége nem érte el az Inn illetve az Enns-Traun-vízgyűjtő területének csapadékát. Az első időszak záró napjára (július 28) a csapadéktevékenység térbelileg jelentősen csökkent és csak a Traun-Enns vízgyűjtőjét érintette (I. táblázat).