Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

296 Domokosné, László Т., Pápayné és Verraszló Z. dője szerint változik. A társadalmi tevékenységekről - az illegálisaktól eltekintve - közelítően pontos információk állnak rendelkezésre, s ezek hasznosulnak is a környezetvédelmi munka során. Sajnálatos módon ugyanez nem állítható a környezet érzékenységét és terhelhetőségét meghatározó valamennyi tényezőről, s emiatt az értékelések könnyen téves megállapításokat is tartalmazhatnak. A fejlett országok környezetvédelmi hatóságai - lehetőségeikből is adódóan - már korábban áttértek a korszerű számítástechnikai eszközök kiterjedt alkalmazására. Térinformatikai rendszereket működtetnek, és adatbázisuk naprakészségét, a környezeti változások figyelemmel kísérését monitoring rendszerek üzemeltetésével, valamint légi- és műholdfelvételek folyamatos feldolgozásával biztosítják. Ezzel szemben Magyarországon a környezet állapotát meghatározni és értékelni kívánó szakember kiadványokból vagy a célnak nem megfelelő, előre megszerkesztett táblázatokból gyűjtheti, csoportosíthatja az információkat; a természeti és társadalmi tényezők együttes területi értékelésének eszközéül pedig csak hagyományos tematikus térkép-sorozatokat választhat. A környezet folyamatos változásainak nyomonkövetését arra valójában alkalmatlan, statikus és hiányos adatok felhasználásával végezheti. 2. A rendszer célja és koncepciója A rendszer a környezeti állapotelemzések, -értékelések és hatósági döntéshozatalok számítógépes segédeszköze. Alkalmazásával lehetővé válik egyrészt a környezet érzékenységét meghatározó tényezők adatainak és a környezethasználatot, -terhelést tükröző adatoknak, másrészt a különböző intézmények tulajdonát képező környezethasználatok potenciális egymásrahatásainak ill. a területen együttesen jelentkező hatásoknak az együttes értékelhetősége. A rendszer a következő gondolatmenetre épül: Az értékeléshez szükséges valamennyi információnak számítógépes adaüiordozón is rendelkezésre kell állnia, éspedig oly módon, hogy az összes objektum valamennyi adatának térbeli helyére utaló, egyértelmű információkat is tartalmazzon. A digitális topográfiai alaptérkép állományát ki kell egészíteni a környezetvédelem szempontjából számításba jövő objektumokkal. A kömyezetéitékeléshez a környezeti tényezők vizuális megtekintését is biztosítani kell. A tematikus tartalom vizuális ábrázolásakor a rendszer digitális topográfiai alaptérképre vetítse rá a kiválasztott állapotjellemzők alap-adatainak illetve a belőlük képzett mutatók értékeinek minőséget ill. mennyiséget szemléletesen kifejező, a témának megfelelő kartográfiai ábrázolási módszerrel előállított tematikus tartalmat. Ezen tematikus térképek alapján lehetségessé válik a környezet értékenységét meghatározó tényezők, illetve a környezethasználatok együttes területi vonatkozású értékelése, az összefüggések feltárása. A jelenlegi adattárak környezetvédelmi adatai csak statikus állapot-kiértékelésre alkalmasak. A környezeti változások dinamikus értékelhetősége a légi- és műholdfelvételek alkalmazásával valósul meg. A rendszer a légi- és űrfelvételek információ-tartalmának területi értelemben pontos és részletes értelmezését a topográfiai alaptérképre történő ráhelyezésével teszi lehetővé.