Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
1. füzet - Bartha Péterné-Bartha Péter: Az 1991. évi dunai árvíz hidrometeorológiai viszonyai
Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 1. füzet AZ 1991. ÉVI DUNAI ÁRVÍZ HIDROMETEOROLÓGIAI VISZONYAI BARTHA PÉTERNÉ és BARTHA PÉTER Az 1991. év hidrometeorológiai viszonyait a szélsőségek jellemezték. Ritkán fordul elő, hogy különösen olyan nagy folyók esetében (Bartháné-Bartha 1981), mint a Duna, hogy egy éven belül az addigi legnagyobb és az addigi legkisebb vízálláshoz közeli megfigyelt értékek forduljanak elő. A Dunán 1991. augusztus elején az évszázad harmadik legnagyobb árhulláma vonult le, de december közepére már az addigi legkisebb vízállás közelébe süllyedt a folyó vízszintje. Az észak-magyarországi folyószakaszon a vízhozam évi legnagyobb és legkisebb értéke közötti különbség meghaladta a 8000 m 3 s _ 1-t, ami csaknem egyenlő a Budapestnél mért eddigi legnagyobb vízhozammal. A rendkívül heves árvizet kiváltó időjárási feltételeknek, valamint a vízhozam és vízállások alakulásának elemzése azért is szükséges, mert ez volt az első olyan rendkívülinek tekinthető árhullám, amely során nem történt gátszakadás, eltekintve a vízhozam értékére jelentéktelen hatású Szentendrei-szigeten bekövetkezett szakadástól. Az árhullám tényleges ellapulásának mértéke így a teljes magyar Duna-szakaszra meghatározható volt. A vízállás és a vízhozamok alakulása felhívja a figyelmet a Felső-Dunán bekövetkezett bizonyos mértékű változásokra, amelyek az árvédelmi biztonság tekintetében fontosak lehetnek. 1. Az árvizet kiváltó időjárási helyzet Az 1991. év első felére meglehetősen változékony időjárás volt jellemző. Az Alpokban januárban jelentősebb hőkészlet még nem volt. A csapadékosabb február folyamán hullott hó sem volt nagy mennyiségű és március végére az 1000-1500 m magassági szintekig el is olvadt. Az 1500 m-nél magasabb területeken viszont a hófelhalmozódás május végéig folytatódott, Sonnblickről már 8 méter feletti hóvastagságot is jelentettek. Jelentősebb csapadék először májusban hullott, amely kisebb árhullámot is okozott a Dunán. Az árvíz szempontjából meghatározó időjárási helyzet azonban csak július végére alakult ki. Július végén - egy 10 napos időszak alatt - a Duna felső vízgyűjtőterületén - területi átlagban - több mint 100 mm csapadék hullott. A napi összegeket tanulmányozva kiderül, hogy a csapadékösszeg egyes napokon megközelítette, sőt meg is haladta a 80-90 mm-t. Ezek az értékek inkább a havi, mint a napi csapadék-mennyiségeknek felelnek meg. A kézirat érkezett: 1993. III. 2. Bartha Pétemé oki. meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ, Budapest) főtanácsosa. Bertha Péter oki, hidrológus mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI. Budapest) Hidrológiai Intézetének igazgatóhelyettese.
