Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Jolánkai Géza-Bíró István-Szász Rita: A Rajna-vízgyűjtő pontszerű és nem pontszerű szennyezésének vizsgálata

A Rajna-vízgylíjtő pontszer!) és nem pontszerű szennyezésének modellezése 259 13. ábra. ,4 Rajna B01 hossz-szelvénye 1989-ben (kalibrációs futtatás) Fig. 13. Longitudinal BOD concentration profile of the River Rhine (calibration rim for 1989) Bild 13. BSB-Längschnitt des Rheins im Jahre 1989 (kalibrations-Berechnung) Fig. 13.1-е profil en long du DBO du Rhin en 1989 (calcul du calage) gcs termelése a vízfolyás hálózatban és különösen a duzzasztott vízterckbcn, ahol fény, hőmérséklet és tápanyag egyaránt rendelkezésre állnak ehhez. A legvalószínűbb azonban az, hogy a fenti két hatás együtt érvényesül. 6. Következtetések A Rajna-vízgyűjtő esettanulmány, újabb bizonyítékot szolgáltatott a SENSMOD modell képességeire, a nem-pontszerű szennyezőforrások azonosítása és mennyiségi meghatározása terén, egy nagy, összetett vízgyűjtőn. Az adatbázis nyilvánvaló hiányosságai ellenére képesek voltunk szimulálni az összes vizsgált paraméter (Cd, összes P, N és BOI) mért töménység hossz-szelvényét a vízfolyásban. A kalibrált modell és „nulla pontszerű kibocsátás" szcenárió futtatásával lehetett azonosítani és mennyiségileg meghatározni a diffúz terhelési komponenst, térben és időben részletes módon. A modellt „részlegesen" igazoltuk egyes paraméterekre (kadmium és foszfor), ahol elegendően részletes adatok álltak rendelkezésre a kalibrációs éven kívüli más évekre. A diffúz terhelési hányad mások által adott becslései megerősítették eredményeinket a foszfor esetében, míg a kadmium és a biokémiai oxigénigény esetében a közzétett diffúz terhelési frakciónál magasabb értéket számítottunk. Ezen utóbbi eltéréseket azonban valószínűleg tetemes számban jelenlévő méretlen pontszerű szennye-