Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Jolánkai Géza-Bíró István-Szász Rita: A Rajna-vízgyűjtő pontszerű és nem pontszerű szennyezésének vizsgálata

256 Jolánkai G., В író 1. és Szász R. A diffúz források hozzájárulása a német/holland határnál jelentkező teljes terheléshez 9910 tonna/év vagy 29,7%. Ez a számított terhelési arány nagyon közel áll a Nemzetközi Rajna Bizottság 8850 tonna/év becsléséhez; míg Firk és Gegenmantel (1986), valamint de Jong és társai (1989) egyaránt 26%-ot becsültek, mint diffúz foszfor hozzájárulást. Tehát a SENSMOD modell foszfor kalibrációját sikeresnek tekinthetjük. Egy, a kalibrációhoz nem használt korábbi évek adataival végzett modell igazolási kísérlet során, 1977-et választottuk ki, mint olyan évet, mikor elegendő vízfolyásbeli monitoring adat áll rendelkezésre és a terhelés jóval nagyobb, mint 1985-ben. Nem lévén pontszem foszfor terhelési adat erre az évre, a modellfuttatás célja az volt, hogy megállapítsuk a pontszerű források által képviselt terhelés nagyságát 1977-ben, melyek az akkor mért nagyobb terheléseket okozhatták a vízfolyásban. Az 1985-re kalibrált modell paramétereit megőrizve és feltételezve, hogy a diffúz források is ugyanazok mint 1977-ben (ezt igazolták az adatbázisunkban lévő adatok), „trial-and-error" (próba-hiba) módszerrel addig futtattuk a modellt, amíg a számított végső terhelés Bimmen/Lobbith-nál megfelelt a mérési eredménynek (III. táblázat). A próbafutások során a pontszerű terhelések fokozatosan növekedtek, megőrizve elhelyezkedésüket és egymás közti arányukat. E futtatás eredménye szerint az összes pontszerű terhelést 51 326 tonna/évnek becsültük 1977-ben, mely érték 1,57-szer magasabb az 1985ös 12 672 tonna/év összes terhelésénél. Az a tény, hogy ez a számított pontszerű szennyezőanyag terhelés eltávolítási vagy csökkenési arány nagyon közel áll a de Jong és társai által közzétett adathoz, elfogadható mint a modell „részleges igazolása". De Jong és társai számszerű adatokat mutattak be a harmadfokú tisztítás és a foszfátmentes detergensek bevezetésének tulajdonítható javulásra a foszfor terhelési viszonyokban, meghatározva a javulást országról országra és évről-évre. A nettó fejenkénti foszfor terhelés 1977/1985 évi arányát vizsgálva úgy találtuk, hogy ez Németországban 1,45, Svájcban 1,64 és Franciaországban 0,72. A SENSMOD eredménye, az 1,57 tényező, éppen a közzétett adatok területi átlagának tekinthető. Az 1985-re kalibrált modellt előrejelzési célokra is felhasználtuk. Az időtávlat 1995 volt, a becsült szennyezőanyag terhelés csökkentést a Német- és a Nemzetközi Rajna Bizottság publikációiból vettük át (IK 1975, 1987, DK 1989). Ezekben az anyagokban 39% és 67% további terhelés csökkenést képzelnek el az ipari és a lakossági pontszerű terhelést illetően, a diffúz terhelési körülmények változása nélkül. Alkalmazva ezeket a változtatásokat a megfelelő forrásokra és a modellt futtatva az 1. ábrán láüiató várható terhelési hossz-szelvényhez juttottunk. A Bimmen/Lobbith állomásnál ez a stratégia 44,6% összevont terhelés csökkenést eredményezhet a folyóban, a modell előrejelzése szerint (III. táblázat). 5.3. A nitrogén Míg a modellvizsgálat a fenti két komponens esetében sikeresnek tekinthető, az adatbázis kétségtelen elégtelensége - különösen a niüát pontszerű forrásai esetében a nitrogén modell kudarcát okozták, amikor megkíséreltük annak igazolását a kalibrációhoz fel nem használt más év adataival. Mindamellett ezt a modell megbízhatósága újabb bizonyítékának tekintettük: Kétségtelen ugyanis, hogy rossz bemenő adatokkal a kalibráció hibás paraméter értékeket kell eredményezzen amelyek szükségszerűen