Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Jolánkai Géza-Bíró István-Szász Rita: A Rajna-vízgyűjtő pontszerű és nem pontszerű szennyezésének vizsgálata

A Rajna-vízgylíjtő pontszer!) és nem pontszerű szennyezésének modellezése 253 venes évek végére, lefolyási és töménység adatok statisztikai elemzése alapján. Ez a becslés körülbelül a fele a mi eredményünknek. Két ok van amiért úgy véljük, hogy a mi közelítésünk közelebb áll a valósághoz: Először, számos olyan diffúz kadmium forrásnak kell lennie, amit nem azonosítottak (mint például; kimosódás szilárd hulladék lerakóhelyekről vagy nagyon kis fémgalvanizáló üzemek kibocsátása). Másodszor, mikor „erőszakkal" megkíséreltük csökkenteni a diffúz terhelési komponens mértékét a modellben, nem tudunk igazolni a modellt az 1988-as adatbázissal. Végül „részleges" igazolást hajtottunk végre úgy, hogy az 1977-es adatokkal kalibrált modellt az 1988-as bemeneti adatokkal futtattuk. A 8. ábra és a II. táblázat bemutat egy elfogadható szimulációs eredményt, amit alátámaszt az, hogy a Rajnára számított kadmium töménység végig alatta marad a 0,3 mg nr

3 éltéknek, kivéve a legalsó, Lobbith állomáson mért magasabb, 0,355 mg m~

3 értéket. Ezt az eredményt részleges igazolásnak tekinthetjük csak, mivel nincs tényleges ismeretünk a folyórendszer töménység hossz-szelvényéről. Ennek oka az, hogy sok adat csak azt jelzi, hogy a mért töménység kisebb mint 0,3 mg nr

3 (a kimutathatósági határ). Az évkönyv által megadott adat tükrében a számított végső terhelés szintén elfogadhatónak látszik (15,77 tonna/év, mint nagyságrendi becslés). Bherendt és Böhme 26 tonna/év átlagos összes terhelést becsült ugyanezen ötéves időszakra. Közvetett igazolást jelenthet még a modell megbízhatóságára az, hogy a teljes terhelést a publikált tartományban írja le a modell, annak ellenére, hogy az adatbázisban megadott összes pontszerű terhelés mindössze 4,44 tonna/év. Tehát az, hogy a mért terhelés zöme diffúz forrásokból érkezik, egy olyan körülmény, melyet az 1977-re kalibrált modell jól szimulált. Eképpen a modellel becsült diffúz források viszonylagos súlya 1988-ra 89,7%-ra növekedett. Ez a becslés összhangban van más közzétett becslésekkel. 5.2. A foszfor Kalibrációs évnek 1985-öt választottuk, mert erre az évre s álltak rendelkezésre részletesebb adatok. A kalibrációs futtatás eredményeit mutatja be a 10. ábra és a III. táblázat. Hasonlóan a kadmium esetéhez az első „szcenárió" a nulla pontszerű terhelés volt, melynek eredménye felfedte, hogy a teljes 469212 tonna/év vízbejutó terhelésből 14249,2 tonna/év származik diffúz forrásokból. Vízgyűjtő átlagban ez megfelel 89 kg/ha.év fajlagos területi terhelési tényezőnek, míg a tényező részvízgyűjtőre vonatkozó értéktartományának felső határa eléri az 5,9 kg/ha.év. Ezek a számított eredmények jól megfelelnek a közzétett adatoknak. A Rajna-vízgyűjtő foszfor terhelési körülményei jól megegyeznek az irodalomban leírtakkal, valamint a közzétett fajlagos területi terhelési tényezőkkel (11. ábra). A vízgyűjtő foszfor terheléseivel foglalkozó bőséges szakirodalom (de Jong et al. 1989, Firk-Gegenmantel 1986) eredményeit felhasználtuk a modell UAL (fajlagos bemosódási tényező) -lefolyás függvényének kifejlesztésekor.