Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Jolánkai Géza-Bíró István-Szász Rita: A Rajna-vízgyűjtő pontszerű és nem pontszerű szennyezésének vizsgálata

A Rajna-vízgylíjtő pontszer!) és nem pontszerű szennyezésének modellezése 251 8. ábra. A Rajna Cd-töménység hossz-szelvénye (1977) Fig. 8. Longitudinal proßle of Cd concentration of the River Rhine Hild 8. Längsschnitt der Kadmium-Konzentration am Rhein Fig. 8. Le profil en long de la concentration en Cd du Rhin légköri lerakódás 66,85 tonna műtrágya alkalmazás 34,90 tonna szennyvíziszap alkalmazás 9,27 tonna egyéb: 6,82 tonna Összesen: 117,84 tonna Összehasonlítva ezt az éltéket a vízfolyásokat érő összes számított terhelés 109,08 tonnájával (II. táblázat), arra következtethetünk, hogy az összes bemenő terhelésnek 55,5%-a (vagyis 65,43 tonna) érkezik meg a „végső célhoz" a német/holland határhoz. Tekintetbe véve a kadmium erős mozgékonyságát, a becslés valósághűnek látszik. A felszíni lefolyásénál magasabbra becsült mederbeli „visszatartás" igazolhatónak tűnik azáltal, hogy a teljes vízgyűjtőrendszer sűrűn csatomázott (vízlépcsőzött) és a hordalékhoz kapcsolódó leülepedés a duzzasztott folyómedrekben magasabb kell legyen mint a kis patakokban és mellékfolyókban, melyeket ebben a modell léptékben a felszíni lefolyás részeként vettünk figyelembe. - A harmadik ellenőrzés lehet, hogy saját modell becslésünket mások becsléseivel hasonlítjuk össze. Bherenclt és Böhme (1992) 18-21 százalék hozzájárulást becsülnek az összes diffúz terhelési források által a vízfolyásban jelentkező terheléshez a het-