Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
3. füzet - Jolánkai Géza-Bíró István-Szász Rita: A Rajna-vízgyűjtő pontszerű és nem pontszerű szennyezésének vizsgálata
A Rajna-vízgylíjtő pontszer!) és nem pontszerű szennyezésének modellezése 249 Ugyanezen forrásból származnak a részletes táblázatok és nomogramok, amelyeket a folyórendszerben a lefolyási idő meghatározásához alkalmaztunk. Ez igen lényeges információ volt, mivel a folyórendszer gyakorlatilag teljesen csatornázott és a lefolyási időket, ezen infonnációk hiányában zárt folyószakaszokra lehetetlen megállapítani. Két vízminőségi monitoring rendszer adatait a kiadott évkönyvekből vettük (a német- és a nemzetközi Rajna bizottságok évkönyvei). Sajnos a két adatbázis jelentős eltérést mutat bizonyos állomások és bizonyos időszakok esetében. Mi a térben jobban kiterjedt, részletesebb német monitoringhálózat adatait részesítettük előnyben. Bizonyos esetekben azonban szükségesnek látszott a két adatbázis adatait ötvözni. Erre azokban az esetekben volt szükség, amikor az anyagáram kimenet és bemenet mérlegének vizsgálata azt jelezte, hogy bizonyos részvízgyűjtőkön nagyobb, vagy kisebb töménységértékekre van szükség, mint amit az éppen figyelembevett adatbázis szolgáltat. A pontszerű forrásokból származó szennyezőanyagok adatai a kadmiumra mágneslemezen álltak rendelkezésre, öt éves periódusokra vonatkozó évi középértékek formájában, a források földrajzi koordinátáit is megadva. A BOI-re igen részletes felmérés állt rendelkezésre az 1989-es évre, 335 kibocsátó adataival, a kommunális, és az ipari kibocsátókra egyaránt. A foszfor és a nitrogén pontszerű forrásaira vonatkozó adatok csupán az 1985-ös évre álltak rendelkezésre (két kiadvány, az IK 1989, DK 1989), a nagyobb ipari eredetű pontszerű forrásokra szorítkozva (csak az ammóniumra), a Rajna-vízgyűjtő kilenc részvízgyűjtőjére adva meg a teljes kibocsátást. A kommunális eredetű szennyeződésekre vonatkozó adatokat (a BOI forrásainak ismeretében) úgy állapítottuk meg, hogy a részvízgyűjtőként ismert teljes terheléseket a BOI terhelés arányában szétosztottuk. 5. A tanulmány eredményei 5.7. Л kadmium A kalibrációs évet (1977) úgy választottuk ki, mint egyikét azoknak az éveknek, mikor a folyórendszerben magas szennyezettségi szint volt jellemző és elegendő részletes adatok álltak rendelkezésre mind a vízrendszer mennyiségi és minőségi mérő állomásai, mind a pontszerű és diffúz szennyezőforrások tekintetében. Mindamellett a vízfolyások évkönyvekben közzétett terhelési adatait egyes állomások esetében módosítani kellett, mivel bizonyos részvízgyűjtők tömegegyensúlya nem adott magyarázatot a közzétett magasabb terhelésekre (mivel a kadmium geokémiai forrásai gyakorlatilag elhanyagolhatók, ezért egy területi egység teljes anyag bemenete (inputja) nagyobb, vagy egyenlő kell legyen ugyanazon egységről szánnazó kimenetnél). A kadmium könnyen kimosható, mozgékony elem lévén, feltételeztük, hogy a teljes bemenet „anyagszállításban résztvevő része" minden vizsgált évben elszállításra kerül, míg a maradék egy meghatározatlan hosszabb ideig kötött marad. Az elsődleges folyami monitoring adatok alapján kifejlesztett vízhozamkoncentráció regresszió módszerét (fíherendt-Böhme 1992) alkalmaztuk a szóbanforgó állomásokra közzétett évenkénti teljes kadmium terhelési értékek javítására.
