Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Jolánkai Géza-Bíró István-Szász Rita: A Rajna-vízgyűjtő pontszerű és nem pontszerű szennyezésének vizsgálata

A Rajna-vízgylíjtő pontszer!) és nem pontszerű szennyezésének modellezése 247 pontszerű forrásból származó szennyeződés minden esetben a folyószakasz felső végpontján jelentkezik, a mellékfolyók szintén felső szakaszhatárt jelölnek ki, a monitoring helyek pedig (a kalibráció miatt) alsó szakaszhatárokat határoznak meg. Mindezek a követelmények a folyóhálózat megfelelően sűrű szakaszra bontását eredményezik. A folyóhálózat szakaszokra bontására mutat példát a 6. ábra a Rajna esetében. Megjegyzendő, hogy a szakaszokra bontás komponensenként és vizsgált időszakonként más és más, a monitoring- valamint emisszió adatok függvényében. A vizsgálat kalibráció- és szcenárió módban történhet. A kalibrációs módban az algoritmus iterálva állítja be a modellparamétereket a megfelelő értékre oly módon, hogy a számított vízhozam- és töménység hossz-szelvények a teljes folyóhálózaton bizonyos meghatározott hibahatáron belül - illeszkedjenek a mért értékekhez. A modellrendszerrel szcenárió módban feltételezett szennyezőanyag terhelésre vonatkozó állapotok futtathatók a kalibrációs módban nyert paramétereket alkalmazva. 4. A Rajna-tanulmány és adatbázisa A VITUKI kutatócsoportja által alkalmazott (a közreműködő partnerek által szolgáltatott) adatbázis részei: - Digitalizált domborzati és földhasználati adatok, melyeket az Utrechti Egyetem bocsátott (10 km

2-es pixelbontású FIR formájában) rendelkezésre (van Deursen-Kwadijk 1991). A FIR több mint egyszerű adatbázis, a SENSMOD által alkalmazott hidrológiai lefolyásmodellt is magában foglalja, amely a folyóhálózat különböző szakaszkiosztásához határozza meg a lefolyási útvonalakat és a részvízgyűjtőket. - A németországi államigazgatási körzetekre, a „Krcise"-ékre, vonatkozó népességi adatok szintén digitalizált térkép formájában kerültek felhasználásra. - A terület felhasználási adatok nagy része (műtrágyára, szervestrágyára, szennyvíziszap kihelyezésre vonatkozó adatok) a „Kreise"-ékre, valamint svájci „Kanton"-okra és a francia „Department''-ekre (azaz államigazgatási egységekre) hozzáférhető volt. - A kadmiumra vonatkozó légkörből származó „depozit"-ot egy HASA tanulmány eredményeként a Rajna-vízgyűjtőre receptor mátrix formájában kaptuk meg, amely segítségével az európai országok emissziós adatait helyi „depozit" adatokká alakítottuk. Sajnos a tápanyagokra nem rendelkeztünk hasonló adatokkal és módszerrel. A szakirodalom becslései alapján a foszfor légkörből szánnazó mennyisége elhanyagolható, a nitrogénre vonatkozó adatokat pedig színtérképek visszadigitalizálásával állítottuk elő az adatbázis számára. Ezeket a terület adatokat összegezve, majd a földhasználatokkal „megszűrve" kaptuk a teljes diffúz terhelési térképet a modell számára. A kadmiumra az 1977-es kalibrációs évre vonatkozó térképet a 7. ábra mutatja be. A Rajna-vízgyűjtő hidrológiai adatait a Bundesanstalt für Gewässerkunde (Koblenz) szolgáltatta (BfG 1987, 1988, 1989). Az adatokat mágneslemezen kaptuk, amin 19 mérőállomás napi vízhozamadatai szerepeltek az 1970-89. időszakra.