Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Jolánkai Géza-Bíró István-Szász Rita: A Rajna-vízgyűjtő pontszerű és nem pontszerű szennyezésének vizsgálata

238 Jolánkai G., Bíró I. és Szász R. 2. A Rajna-vízgyűjtő kadmium-, foszfor- és nitrogénszennyezése 2.1. A kadmium szennyezések A nehézfémek közül a környezetre egyik legveszélyesebb és ugyanakkor a legkönnyebben kimosható anyag a kadmium (Cd). Az egyéb nyomelemek között legerőteljesebben vesz részt a „technológiai vándorlásban". A kadmiumból származó terhelés leginkább emberi eredetű (Brunner-Baccini 1981). Más irodalmi források rámutatnak arra, hogy a Cd geokémiai terhelési aránya gyakorlatilag elhanyagolható, míg geoakkumulációs tényezője (/

ge

o) az alsóbb Rajna szakaszokon a 6. osztályba esik, több mint 100-szoros dúsulást mutatva a természetből származtatható mennyiséghez képest. A Rajnában a kadmium töménysége meredeken növekedett kb. a hetvenes évek közepéig (1. ábra, Salomons el al. 1984). Ettől kezdve azonban a - szennyvizek (pontszerű források) csökkentésére irányuló komoly erőfeszítések következtében - visszaesett a Cd töménysége a folyóban, a nyolcvanas évek végére pedig sikerült az érzékelhetőség határa alá (megközelítően 0,3 mg m3) szorítani, amint azt a mérőállomások többségének adatai is mutatják (2. ábra). A hetvenes évek közepén nagyjából 200 tonna kadmium haladt át «vek 1000 500 Г 2000 Rajna (Hollandia) ' ' ' i l 30 40 50 60 70 180O 1. ábra. A mederüledék nehézfém szennyezése (Salomons et al. 1984) Fig. 1. Heavy metal contamination of the bottom deposit of the River Rhine Bild 1. Schwermetall-Verschmutzung des Flußbettsedimentes Fig. 1. La pollution en métaux lourds de la sédimentation du lit