Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
3. füzet - Pálfai Imre: Az 1992. évi aszály Magyarországon
232 Pálfai Imre 8. ábra. Az 1992. évi aszályossági index átlagos visszatérési idejének területi eloszlása Fig. 8. Areal distribution of the average return period of the drought index of 1992 Bild 8. Gebietliche Verteilung der durchschnittlichen Jährlichkeit des Dürreindexes PAI von 1992 Fig. 8. Répartition spatiale de la période de retour moyenne de l'indice de sécheresse de 1992 aszály átlagosan 50 évenként fordul elő. Hangsúlyoznunk kell, hogy átlagosan, mert a legközelebbi természetesen éppúgy bekövetkezhet hamarabb, mint később. 95%-os megbízhatósággal 20 és 180 év közötti visszatérési idő adható meg. Mindezek a megállapítások a jövőre nézve csak akkor érvényesek, ha az éghajlat jelentősen nem fog megváltozni. Az 1990. évi aszályról szóló beszámolónkban (Pálfai 1991) fölhívtuk a figyelmet arra, hogy 1990-ben az aszály nem merítette ki minden lehetőségét, „teljesen nem tombolta ki magát", de magunk sem gondoltuk, hogy egy súlyosabb aszály ilyen hamar követni fogja. Ugyanis annak valószínűsége, hogy az 1990. évivel azonos erősségű (átlagosan 28 évenként visszatérő), vagy még eresebb országos aszály két éven belül be fog következni, 1%-nál kisebb volt. Az, hogy ez mégis megtörtént, lehet a véletlen „műve", de nincs kizárva az éghajlat emberi tevékenységekkel is befolyásolt, napjainkban kibontakozó változásának befolyásoló hatása sem. Az 1992. évi aszály előfordulási valószínűségét állomásonként is megállapítottuk, mégpedig a korábbi vizsgálatainknál használt, az 1931-87. évi adatokból előállított eloszlásfüggvények segítségével. Az I. táblázatban közölt eredményekből szerkesztettük a 8. ábrát, mely az átlagos visszatérési idők (T) területi eloszlását szemlélteti. Az aszályossági index országos átlagára érvényes 50 éves visszatérési időnél jóval hosszabb visszatérési idejű (T> 100 év), azaz egészen kicsi előfordulási valószínűségi! volt az aszály a Dunántúl nyugati szélén és közepén, a Duna-Tisza köze északi felén, a Mátra és a Bükk alján, a Hortobágy vidékén, valamint az Alföldnek a déli országhatár menti részein.