Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Pálfai Imre: Az 1992. évi aszály Magyarországon

Az 1992. évi aszály Magyarországon 229 5. ábra. Évi közepes lalaj\'ízállások idősora Fig. 5. Time series of annual mean ground waler levels Bild 5. Zeilreihe der jährlichen minieren Grundwasserstände Fig. 5. Évolution des niveaux d'eau moyens annuels de la nappe phréatique Pécs környéke) maradt aszálymentes. Az aszály különböző fokozatai az ország területének mintegy 98%-át érintették, tehát kétségkívül országos méretű aszály bontakozott ki. A Dunántúl nyugati-délnyugati felén és északkeleti sarkában, valamint ÉszakMagyarország nagy részén mérsékelt aszály, a Dunántúl más vidékein, kisebb Duna-Tisza közi területen, az Alföld északi peremén és a Sajó-völgyben közepes aszály, a Balaton keleti térségében és az Alföldön erős, illetve rendkívül erős aszály uralkodott (6. ábra). Az aszályossági index értéke a vizsgált állomások közül Budapest, Cegléd, Hortobágy, Kecskemét, Tiszakécske állomásoknál a 14 °C/100 mm-t is meghaladta. Az aszályossági index vázolt területi eloszlásához hasonló képet mutat a talaj nedvességtartalma is, mely augusztus végére a 0-0,50 méteres rétegben az Alföld középső térségében a szántóföldi hasznos vízkapacitás 15%-a alá csökkent, az Alföld többi részén és a Dunántúl keleti felén 15-20% közötti volt. A 0,50-1,00 méteres rétegben általában 20-40%-os talajnedvességet lehetett megállapítani (Dunay-Tölgyesi 1993). A talajok nedvességtartalma, azok vízgazdálkodási tulajdonságaitól és az agrotechnikai tényezőktől (pl. a különböző elő vetemény éktől) függően is számottevő mértékben változott (Ruzsányi 1993).