Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Talajerózió becslése 197 A lejtőkategória térkép (2. ábra) és a talajveszteség térkép (3. ábra) összehason­lításából jól érzékelhető, hogy a domborzati viszonyok milyen nagy mértékben befo­lyásolják az eróziót. Természetesen ez a következtetés nem általános. Csak olyan te­rületekre vonatkozik, melyek mind genetikailag mind geológiailag hasonlóan, löszön alakultak ki. Az USLE modell közelítő jellege és a talajvcszteség térkép készítése során fel­merülő pontatlanság miatt (átlagok alkalmazása, a szubjektivitásából eredő hibák, kö­zelítések) a térkép nem pontos, csupán általános tájékoztatást ad a talaj pusztulásáról. Az így nyert adatokat kiegészítettük a 1:10 000 méretarányú légifényképek interpre­tációival nyert információkkal. 2. Távérzékelés Az 1986-ban készült, 1:10 000 nagyítású légifényképen megmértük az eltérő szí­nű foltok denzitását (a felületre beeső és azon átjutó fényintenzitások hányadosának logaritmusát). A mért értékek alapján a 4. ábrán látható kategóriákat különböztettük meg. A legkisebb denzitás a legerodáltabb területet jellemzi• A denzitás növekedése az erodáltság csökkenését jelenti. A talajveszteség térkép, a légifényképek (4. ábra), és a referencia-adatok össze­hasonlításából megállapítható: - Az A-val jelzett területen az eróziószámítás megfelel a valóságnak. A 1,5-2,5 és 1,0-1,5 kg m- a­1 talajveszteséget mutató kategóriákkal megegyezően a légifény­képen mért denzitás értéke is alacsonyabb, mint a 0,5 és a 0,5-1,0 kg nr 2 a­1 kategó­riáké. - А В területet jellemző adatok szintén jónak tekinthetők. Mindhárom forrásból származó adatok azonosak. Az egyetlen eltérés abban mutatkozik, hogy 1,0-1,5 kg m~ 2 a _ I és a'z alacsonyabb kategóriák közötti határok kis mértékben eltérnek a területen tapasztaltaktól. - А С és a D területek egy része hibásan klasszifikált. A légifényképen és a tere­pen láthatókkal ellentétben a c2 (1,0-1,5 kg nr 2 a­1) magasabb talajpusztulási kategó­riába esik mint cl. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a C, D területeket nagyon vál­tozó mikrodomborzat jellemzi (ami a lejtőkategória térképen is jól látható). A talaj­veszteség számítása során a lejtőhosszúság mérései szubjektivitáson alapulnak. А С mezőnek a többi része jól megfelel a valóságnak. A világosabb foltokat a legmagasabb erodáltság jellemzi. A 0,5-1,0 és 1,0-1,5 kg irr 2 a­1 kategóriák (a fent említetteken kívül) ugyancsak megegyeznek a valósággal. - az E terület nagyon érdekesen alakul. A 3,0 kg rrr 2 a­1 talajveszteséget megha­ladó terület ténylegesen nagyon erodált; a réteg eróziót, az árkos erózió még súlyosab­bá teszi. Érdekes módon a légifelvételen ezen a helyen egymás mellett különböző tó­nusú szürke foltok helyezkednek el, és a terület közepén egy vékony vonal a barázdás erózió létét mutatja. A területen végzett meliorizáció során az eróziós árok feltöltésé­vel járó termőréteg bolygatás miatt a terület nem egységesen világos képet ad. Az űrfelvételek interpretációjához 1986-ban készült LANDS AT TM és SPOT PAN (pankromatikus) képeket használtunk. A munkát - erre a célra kifejlesztett - PE­RICOLOR számítógéppel végeztük.

Next

/
Thumbnails
Contents