Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
190 Kucsara Mihály és Víg Péter Altalánosságban megállapítható, hogy a februári 8,3 mm-es csapadék hatására egy0,0019m 3 s _ 1 árvízi tetőző vízhozam keletkezett, míg május 11-én 7,5 mm-es csapadék, sőt a megelőző két nap 2,8 ill. 3,0 mm-es csapadék hatására a patak nem áradt meg (7. ábra). A májusi fokozatos vízhozamcsökkenés elsősorban a párolgás és a párologtatás együttes hatását tükrözi. Érdemes még e két csapadékos időszakot az április 15-i 8,4 mm-es csapadék hatására jelentkező 0,0029 m 3 s _ 1 árvízi tetőzéssel is összehasonlítani. A februári és az áprilisi egynapos csapadék nagysága ugyanakkora volt, de az áprilisi árvízi tetőző vízhozam lényegesen nagyobb volt (7. ábra), mivel előtte a március 20-28 közötti nagy csapadékos időszak hatására mind a patakmeder, mind a felszín alatti víztartó réteg vízzel telített volt. Külön vizsgálat tárgya lehet a március 20-28 közötti nagy csapadékos időszak hatására bekövetkező 0,0067 m 3 s _ 1 árhullám és annak, lassú apadó ága (7. ábra). Márciusban már elég nagy a beszivárgás és még kicsi az evapoüanszspiráció, és ezért a felszín alatti víztartó rétegek jól telítődtek. Az árhullám lassú apadó ága ezt jól tükrözi. A lefolyási hányadot, pontosabban fogalmazva, a csapadék és a lefolyás arányát havi bontásban számítva figyelmen kívül hagyjuk a mindenkori előző hónap hidrológiai viszonyainak a következő hónapra való áthatását. A négy hónapra azonban talán nem érdektelen egy csapadék-vízhozam arány megállapítása. Eszerint a lehullott 138,7 mm csapadék 15,8%-a távozott vízhozam fonnájában a vízgyűjtőről. Közelítő számítással igazolható, hogy a csapadékból a felszínen közveüen lefolyt vizekből keletkező árhullámok víztömege nagyságrenddel kisebb a patakban egyébként lefolyt víztömegnél. Ez az arány kevesebb, mint 10%. A nem kellő gyakoriságii észlelésnek tudható be, hogy az április végén és májusban előforduló csapadékok hatása a lefolyásra nem mutatkozhatott meg. Az átlagos vízhozam megfelelő nyomonkövetéséhez a 2-3 naponkénti észlelések elegendők, az árhullámok pontos megrajzolásához viszont intenzív mérőszakaszokat kellene beiktatni. 5. Értékelés A nagyon rövid idejű észlelési sorozat adatai feldolgozásával rá kívántunk mutatni arra, hogy a csapadék-lefolyás összefüggés irodalmának felhasználása, a nagyobb területegységekre vonatkozó adatok kisebbre való exüapolálása, a külföldi eredmények hazai adaptálása és a spekulatív módszerek mind a megismerést szolgálják ugyan, de nem helyettesíthetik a mérést, az észlelést. Meggyőződésünk szerint, mint más természeti folyamatok esetén is, az erdő vízháztartásának tanulmányozása során is alapvető jelentőségű a terepi adatgyűjtés. Ezért igen lényegesnek tartanánk, hogy - a kísérleti és tájjellemző területek száma ne csökkenjen, hanem legalább az elmúlt évtizedek szintjére visszaálljon; - részletes vizsgálatokat kell beindítani az erdővel borított kis vízgyűjtőkön, az ún. erdészeti kisvízgyűjtőkön is. Négy hónap csapadék-lefolyás adatsora természetesen nem alkalmas törvényszerűségek feltárására, de alkalmas olyan megfigyelések megfogalmazására, amelyek érdemesek a további pontosításra, esetleg a számszerűsítésre. Ana is alkalmas az ilyen,
