Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

2. füzet - Szalai György: Az USA mezőgazdasági vízgazdálkodása

Az USA mezőgazdasági vízgazdálkodása 175 A védelmi beavatkozások hatása sokszor nem egyértelmű. Az erózió elleni védelem pl. a lefolyás csökkentésével növeli a vízbeszivárgás mennyiségét, ami egyes talajokon növelheti a talajvíz szennyeződésének kockázatát. Hasonló tisztázatlan problémák kísérik a talajvédő művelés, a fejlesztés és földértékelés területén alkalmazott előrejelző modellek, valamint a talajvédelmi beavatkozások költség-hozam elemzésének kérdésköreit is. A legtöbb államban а z állami prioritások egybeesnek a nemzeti (szövetségi) prioritásokkal. Számos államban, esetleg helyileg, egy államon belül előfordul azonban, hogy nem az erózió és a vízminőség a legnagyobb probléma a lakosság számára. A szövetségi állam ezeket a speciális problémákat elismeri és arányos támogatásban részesíti, annál is inkább mivel e helyi prioritások nagy valószínűséggel beleillenek a csatlakozó, ill. párhuzamosan futó programok valamelyikébe, amelyek célja ugyancsak az erőforrások védelme közvetetten, vagy más megközelítésből. Az 1982-ben elindított Nemzed Erőforrás-védelmi Program második helyen (prioritásként) két, vízgazdálkodást érintő célt fogalmazott meg: a mezőgazdasági vízhasználatokkal való takarékoskodást, valamint az árvízkárok csökkentését a vízfolyásokfelső szakaszainak kis vízgyűjtőiben. Altalános célkitűzéssé vált az öntözés hatékonyságának növelése és a vízgazdálkodás színvonalának javítása. E program ma is él és tovább folynak az erőfeszítések a talaj-vízháztartás szabályozásának (nedvesség-gazdálkodásának) javítására. Számos esetben a vízzel való takarékos gazdálkodás nem csupán azt célozza, hogy ezzel javítsák a vízminőség-gazdálkodást is. Például, ahol a vízfolyások vízhozama a szárazság, ill. a túlzott vízhasználatok miatt lecsökken, a mederben maradó vízhozam nem elegendő a bekerülő szennyezők felhígítására, ezért a mederben mindig megfelelő nagyságú vízhozamot kell biztosítani. Ide tartozik az öntözés okozta eróziós károk csökkentése. Sok, barázdás módszerrel öntözött területen igen nagymértékű az erózió. Az automatizálás némiképp javítani tud a helyzeten. Kutatások folynak az öntözött területek nagymértékű eróziójával együttjáró termékenységcsökkenés megállítására, űj technológiák kifejlesztésére. Az 1982-ben indított program másik célja a többcélú vízgyűjtőfejlesztés. A főcél minden esetben az árvízmentesítés, de emellett a munkába vett vízgyűjtő adottságainak, ill. igényeinek megfelelő fejlesztési-rendezési problémáit is megoldják (erózióvédelem, vízrendezés, öntözés, vízellátás, üdülés, energia, vízi és szárazföldi élőhelyek fejlesztése, vízminőség). A rét-, legelő- és erdőgazdálkodás javítását célzó program törvényi hátterét a Megújítható Erőforrás Tervezési Törvény, ill. a Talaj- és Vízkészletvédelmi Törvény képezi. A programnak köszönhetően az ország kereken 600 ezer km

2 nagyságú legelőtcrületének kb. az egyharmada jó állapotban van. A program előirányozza további 200 ezer km

2 erősen erodált szántó növénnyel történő lefedését és 10 évi tartalékolását, hogy ezt követően racionális használatba vehessék. Az intenzív vízgyűjtőrendezési, erdő- és legelőgazdálkodási beavatkozásoktól azt várják, hogy kedvező hatással lesz a felszín alatti vizek természetes utánpótlódására és lassítja a lefolyás és összegyülekezés folyamatát, azaz az árvízcsúcsok csökkentését. A Nedves Területek Védelmi Programja (Wetlands Reserve Program) 1990-ben indult. A program célja, hogy a mezőgazdasági művelésbe vétel miatt lecsapolt terű-