Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
2. füzet - Fábián Gyula: Árapasztók biztonsági töltésének hidraulika méretezése
Árapasztók biztonsági töltéseinek hidraulikai méretezése 153 Az egyszerűsítések figyelembe vétele után a (4) összefüggés: T 0 < r < 1 к e r dr T <т г w Г = W/. + V J . 1 < T < T r к т ь-\ e r dT r illetve az (5) összefüggés ^ = (О е + (О й + \| rj* t т г<т<\ (10) 1 т ьт dr 1<т г<т<т ь Г = tó. + U> h + \ir —„ / 0 -(11) к T b-l e b r dT' ^>0 alakú lesz. A (8)-(l 1) összefüggések természetesen csak akkor érvényesek, ha az elsődleges árapasztó nem tudja maga levezetni a teljes árhullámot, ilyenkor 0 < к = Q ema x/Q max < 1. A biztonsági töltés elmosódása után a biztonsági árapasztó vízhozama: Q b = m bLj2gHl (12) ahol m b- a biztonsági árapasztó vízhozamtényezője; L b- a szélessége (ami megegyezik a biztonsági töltés koronájának hosszával); H b - az átbukási magasság. A (12) egyenlet dimenzió nélküli alakot ölt, ha osztjuk az elsődleges árapasztó vízhozamával: = + (13) amelyben újabb két dimenzió nélküli változó jelenik meg: m bL b Нтж~ Нетах .. X = n = —H (14 ) rri e "«max aliol m e - az elődleges árapasztó vízhozamtényezője; L e- a bukóéi hossza. Az elsődleges árapasztó dimenzió nélküli vízhozamképlete pedig tó, = 7^ £- = (/ £-) % = !;3/ 2 (15) xíe max e max alakú. A (13)—(15) összefüggések figyelembevételével a (8)-( 11) egyenletek a következő alakot kapják: т = к + к ^ r-^ 1<т<т, (17) T b- \ d T
