Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

2. füzet - Rákóczi László: A Duna hordalékjárása

140 Dr. Rákóczi László z I. táblázaton feltüntetett közepes évi hordaléktömegek és a megfelelő vízgyűjtőterületek felhasználásával kiszámítottuk és a 7. ábrán felraktuk az évi átlagos talajlehordás értékeit, ahol az állomások idősorai ezt lehetővé tették. Az árvizes években természetesen sokkal nagyobb értékek állnak elő, de a közepes hordalékszállítás alapján is látható az egyes részvízgyűjtők erodálhatósága és azok egymáshoz hasonlított aránya. Ceatal Izmail adataiból az egész Duna-vízgyűjtőre számított sokévi átlagos talajlehordás 88 000 kg km-' a"

1-re adódik, jó összhangban a Lászlóffy (1967) által becsült értékkel. 1. 5. A lebegtetett hordalék szemösszetételének változásai A lebegtetett közepes szemcseátmérő a magyar- mintáknál 0,06-0,07 mm között van, az Orsova alatt folyószakaszon a bolgár adatok szerint Novo Selonál 0,09 és 0,15 mm között, Szvisztovnál 0,08 és 0,1 mm között ingadozik. Sajnos, a bolgár szemcseösszetétel elemzés a 0,01 mm alatti (agyag) tartományra nem terjed ki és ez a körülmény növelőleg hatott a közepes szemcseátmérő értékére. Az Al-Dunán különös figyelmet szenteltek a vaskapui vízlépcsők hatásának. Pecinov (1984) a lebegtetett hordalék szemcseösszetételének változásait vizsgálta Novo Selonál (110 km-rel a vízlépcső alatt). Megállapította, hogy a felszín közelében vett minták szemösszetétele jelentős mértékben durvult, a fenékközcli rétegből vett mintáké pedig finomodott a Vaskapu I. vízlépcső üzembehelyezése után. Más szóval a duzzasztott térből tározó lebegtetett hordalék szemcseösszetétele még Novo Selonál is észrevehetően homogénebb lett, mint volt korábban. Hasonló változások figyelhetők meg a román folyószakaszon is, ahol a méréseket Bazias, Turnu Severin, Zimnicea, Vadu Oii és Ceatal Izmail állomásokon végezték (.Bondar-State 1977). A lebegtetett hordalékminták szemösszetétele finomodott, bár ennek mértéke kisebb, mint a bolgár szakaszon, és észrevehetően csökken a torkolat felé haladva. 2. A Duna görgetett hordalék járása 2.1. Az évente szállított görgetett hordaléktömeg változása A görgetett hordalékhozamra vonatkozó mérési adatok száma jóval kevesebb, mint a lebegtetett hordaléké még olyan országokban is, amelyek mindkét hordalékfajtából rendszeresen vesznek mintákat. Ennek egyik oka, hogy a görgetett hordalék (G

b) részaránya a teljes hordalékhozamban az esetek túlnyomó részében csekély. Ezen kívül közismert, hogy a görgetett hordalék mintavétel nehéz, nagy vizek idején sokszor kivihetetlen művelet, a mintavevők több szerkezeti hibával terheltek, a mintavétel a görgetett hordalékmozgás sávos és időben periodikusan változó volta miatt bizonytalan. A Magyarországon kidolgozott és a vízhozamméréshez közveüen kapcsolható görgetett hordalékhozam számítási módszer (Józsa-Stelczer 1988) a gyakorlatban még nem terjedt el és a költséges helyszíni mérések viszont - főként a magyar Duna felső és középső szakaszán - időszakossá váltak, sőt egyes állomásokon megszűntek.