Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
2. füzet - Rákóczi László: A Duna hordalékjárása
136 Dr. Rákóczi László Azoknál a mellékfolyóknál, amelyeknél a lebegtetett hordalékszállítás havi átlagos jellemzői is rendelkezésre álltak, megvizsgáltuk a hordalékhozam eloszlását a naptári éven belül is. A leggyakoribb hordalékos hónapok esetleges egybeesése egyszersmind az árhullámok összetalálkozásának gyakoriságára is utal, hiszen köztudottan az árhullámok szállítják az évi lebegtetett hordaléktömeg túlnyomó részét. Megállapítható, hogy a Dráva júniusban, de a Tisza, Száva és a V. Morava koratavasszal a leghordalékosabb. Hatásuk Orsovától Szvisztovig megmutatkozik a Dunában is, ugyanis ezeknél az állomásoknál a dunai hordalékhozam is ezekben a hónapokban tetőzik. A mellékfolyók legkisebb hordalékhozamú hónapjai jelentősen eltérnek egymástól is és a Dunáétól is. A Dráva lebegtetett hordalékszállítása februárban, a Tiszáé és a V. Moraváé októberben a legkisebb, a Száva és az Iszkcr pedig nyár végén, az Olt és a Szeret télen hozza a legkevesebb hordalékot. 1. 4. A lebegtetett hordalék hossz menti változása A lebegtetett hordalék hossz menti változását néhány jellegzetes, kiemelkedően száraz (1961, 1985 és 1989), illetve csapadékos (1965, 1970 és 1980) években vizsgáltuk. Az 5. ábra három száraz év hordalékszállítási hossz-szelvényét mutatja bc. Az ábra egyrészt arra utal, hogy a 60-as évek óta jelentősen csökkent a kisvizek lebegtetett hordalékszállítása, másrészt pedig kimutatja a Vaskapu I. duzzasztómű tározóterében 1985 után előálló lerakódás hatását az Orsova (Dobreta) mérőállomás évi adatainak csökkenése révén. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy 1961 és 1983 között a Mohács alatti nagyobb mellékfolyókon is létesültek vízlépcsők, így az ezek tározóterében lerakódó hordalék is csökkenti az Al-Duna lebegtetett hordalékszállítását. A Vaskapu I. duzzasztómű alatt, elsősorban Novo Selo és Lom állomásoknál a hordaléktömcg-növekedés elsősorban a vízlépcsők alatt gyakori jelentős mederkimosódás eredménye lehet. A nagyvizes évek hordalékszállítási hossz-szelvényeit a 6. ábrán láthatjuk. A három kiválasztott nagy vizes év lebegtetett hordalék viszonyainak hossz menti változása lényegében alakilag alig különbözik a kisvizes évekétől. A leglényegesebb eltérés a Bad Deutsch-Altenburg és a tőle alig 40 km-re levő rajkai mérőállomásoknál található. Kisvizes években határozott csökkenés, nagyvizes, különösen az 1965. és 1970. években határozott emelkedés figyelhető meg. Ez a hirtelen hordaléktömeg-növekedés csakis a Morava számlájára írható. A Morava viszonylag nagy (27 000 km 2) vízgyűjtőterületű folyó, csapadékos évben tekintélyes mennyiségű hordalékot szállít Pozsony fölött a Dunába. Az 1980. évi görbe nagyvíznél is világosan kimutatja a Vaskapu I. duzzasztómű tározóterének hordalékülepítő hatását. A vízlépcső alatt mederkimosásra utal a hordalékszállítás jelentős emelkedése Orsova és Novo Scio állomások között. A Szilisztra és Vadu Oii közötti kiülcpcdés fokozottabb, mint kisvizes években. A Szeret 14,4 • 10° kg a1 lebegtetett hordaléktömege jelentősen növeli a hordalékszállítást a két alsó mérőállomás közötti szakaszon.
