Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

2. füzet - Rákóczi László: A Duna hordalékjárása

134 Dr. Rákóczi László is a lebegtetett hordalékszállítás nagyobb Linznél, mint Bad Deutsch-Altenburgnál. Külön figyelmet érdemel az 1985. év, amikor közepes dunai vízhozamoknál igen nagy nyári árvíz vonult le az Inn folyón. Ez magyarázza a hordalékszállítás kiugróan magas értékét, amely az 1970. évi csúcsot is meghaladja. Ekkor azonban már az említett dunai vízlépcsők mindegyike működött, így a Bad Deutsch-Altenburgnál mért hordaléktömeg sokkal jobban elmarad Linzé mögött, mint akár 1970-bcn, akár 1975-ben. Olyan időszakokban viszont, amikor a Dunán az 1975. évihez hasonló, 5 • 10

9 m

3 a-1 vízmennyiség vonul le, de az Inn nem hozott különösebben nagy hordalékhozamokat, a viszony megfordul és Linznél halad át lényegesen kevesebb lebegtetett hordalék, mint Bad Deutsch-Altenburgnál (1978-81). Rajka mindössze 39 km-rel található a legalsó osztrák állomás alatt és közöttük csupán egy jelentősebb mellékfolyó, a Morava ömlik a Dunába (sajnos, csak közelítően ismerjük a hordalékszállítási adatait). Rajka adatsora (2. ábra) mégis igen fontos, mivel a Duna hordalékkúpja Rajka-Gönyű között helyezkedik cl (/. ábra). A középvizeket meghaladó vízállásoknál az érkező vízhozamok egyre inkább bejutnak az ágakba és elárasztják a több km széles hullámtereket. Ezekben a lebegtetett hordalék egy része leülepszik. Rajka és Nagymaros között a legjelentősebb mellékfolyó a Vág, ám a Duna hordalékhozamát sem a Vág, sem a Nagymaros fölött belépő Garam és Ipoly nem növeli számottevően. A jugoszláv-magyar határ közelében levő Mohácsig még ekkora mellékfolyók sincsenek, így a magyar Duna-szakasz fő jellegzetessége hogy vízzel és hordalékkal alig gyarapszik mintegy 430 km-es, egyre kisebb esésű szakaszán. A Magyarország alatti Duna-szakasz jellemzésére a 4. ábrán három jugoszláv mérőállomás: Bezdán, Borovo és Pancsova (I. ábra) hordaléktömeg-idősorait tüntettük fel a Borovonál lefolyt évi vízmennyiségek idősorával együtt. A Mohácstól mindössze 21 km-re levő Bezdán állomáson mért hordalékadatok 1965 előtt 7-8 • 10

9 kg a1 körül ingadoznak, tehát jóval nagyobbak, mint a Mohácson mért 3-4 • 10

9 kg a-1 értékek. Az igen csapadékos 1965. évben jó az egyezés a két állomás között, míg a szintén nagy vizes 1966. és 1970. években a mohácsi adatok mintegy 25%-kal maradnak cl a bezdániak mögött. 1971-74 között a Bezdánnál szállított lebegtetett hordalék évi tömege jelentősen lecsökken és igen jól megegyezik a Mohácsnál mértekkel. Az eltérések oka minden valószínűség szerint a hordalékmérési eszközök és módszerek eltérő voltában keresendő. 1974-ben Bezdánban megszüntették a hordalékmérést és ugyanabban az évben 48 km-rel lejjebb, Borovo állomáson elkezdték azt. A két állomás között ömlik a Dunába az átlagosan 1,5 • 10

9 kg a'

1 hondalékszállítású Dráva folyó. Ezt tekintetbe véve érthető az évi hoidaléktömeg megnövekedése Borovonál Bezdánhoz viszonyítva. A pancsovai hordalékidősor jól mutatja a Tisza és a Száva hatását. A Tiszánál és a Szávánál is előfordul, hogy szélsőségesen kicsiny, vagy nagy vízhozamuk nem esik egybe a Duna hasonló szélsőségeivel. így például a pancsovai idősor mélypontja azért esik 1983-ra, holott a legszárazabb éve 1984, mert mind a Tisza, mind a Száva igen kevés hordalékot szállított 1983-ban. A Duna lebegtetett hordalékának a Vaskapu I. vízlépcső hatására bekövetkező hozam változásaival mind bolgár, mind román vizsgálatok behatóan foglalkoztak. Rajnov és társai (1975) a Szvisztov állomáson (386 km-rel a vízlépcső alatt) végzett sorozatos hordalék mintavételek eredményei alapján kimutatták, hogy a legnagyobb havi