Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Bratán Mária-Hajós Béla: A Duna Tolna megyei mellékág/holtág-rendszere

82 Bratán M. és Hajós В. Az ásványi anyag összetétel alapján mindhárom Duna-ág vize azonos - magnézium, kalcium hidrokarbonátos - iontípusba tartozik. A hidrogén-ion töménység az ezen iontípusú állóvizek nyári, nappali állapotára jellemző. A bogyiszlói Holt-Duna feltűnően magas pH értékei részint az erős szennyezettséget, másrészt a rendkívül erős trofitási állapotot tükrözik. E magas pH érték magas hőmérséklet mellett már viszonylag alacsony ammónium-tartalom esetén is jelentős szabad ammónia felszabadulást eredményezhet. így például a települési szennyvíz bevezetése már az aerob szervezetek, köztük a halak, pusztulását vonhatná maga után. Az elektromos vezetőképesség és az összes oldott anyagtartalom egyaránt jelzi északról-délfelé haladva a vizek szennyezettségét. Az elektromos vezetőképesség és az összes oldott anyag értékeit vélhetően befolyásolja az is, hogy a talajvizek fő áramlási iránya északnyugat-délkeleti irányú. Ugyanakkor a holtágak északról délfelé haladva egyre sekélyebbek. A talajvízzel való kapcsolat ásványi összetétel kiegyenlítő hatása legjobban a Faddi-Dunában, legkevésbé a bogyiszlói Holt-Dunában érvényesülhet. Az oldott anyag mennyisége és összetétele alkalmassá teszi a vizet öntözéses hasznosításra. A víz keménységének változása, illetve a változás tartománya legnagyobb a TolnaiDunában és legkisebb a bogyiszlói Holt-Dunában. Ez a talajvízzel való kapcsolaton túl a planktonikus eutrofizációval, az algák elsődleges termelésével magyarázható. A hidrokarbonát-ion tartalom mindhárom holtágban képes biztosítani az elsődleges termelés szénbázisát. Viszonylag magas értékei a bogyiszlói Holt-Dunában részint a reduktív folyamatok hatására az iszapban leváló kalciumkarbonát visszaoldását, részint a vízi élővilág disszimilációs folyamatait tükrözik. A növényi tápanyagokat illetően az ammónium-ion mennyiség kedvező a FaddiDunában, változó, de még nem veszélyes a Tolnai-Dunában és még tűrhetően magas a bogyiszlói Holt-Duna vizében. Alakulása a holtágak vizében a redox folyamatok működésétől és a víz élővilágától függ. Mindegyik holtágban - legalábbis a nappali órákban - folyamatos a nitrifikáció: a nitrifikációs folyamatok a Tolnai-Dunában a legerőteljesebbek. Ez kétségtelenül kapcsolatban lehet a holtágban folyó intenzív haltenyésztéssel (anyagcsere folyamatok felgyorsulása). A nitrát-ion töménység alacsony szennyezettségi értéket mutat a Faddi-Dunában. Ennek oka a jó önszabályozó rendszer lehet, valamint az, hogy a beszivárgó talajvizek nem terhelik jelentősen nitráttal a Faddi-Dunát. Kedvező nitráttartalmat biztosít a víz és mederiszap kapcsolatában működő nitrifikáció, denitrifikáció és ammonifikáció a Tolnai-Dunában és a bogyiszlói HoltDunában is. Szerves nitrogéntartalmat csak a Faddi- és Tolnai-Dunában mértünk. Ez kedvező élővilág összetételre utal a Faddi-Dunában. A Tolnai-Dunában a biológiai stabilitás megbomlására utal a zárójelben jelzett 27,5 m

3 szerves nitrogén érték (II. táblázat). Következménye ez a mintázás során észlelt alsóbbrendű rák tömegprodukciónak, amely az algatermelést letörte, majd a következő mintavétel idejére teljes oxigénhiányt előidézve, az alsóbbrendű rákok pusztulását, illetőleg a szerves N minimum kialakulását eredményezte. A foszfát-foszfor értékek alakulását illetően két fontos tényezőt kell figyelembe venni; az egyik a talajvízzel való kapcsolat, a másik az, hogy a mintázások májustól szeptemberig történtek.