Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Bratán Mária-Hajós Béla: A Duna Tolna megyei mellékág/holtág-rendszere

80 Bratán M. és Hajós В. I. táblázat A Rezéti-Holt-Duna jellemző vízállásai Vízállás Felső tork. 1488 fkm Alsó tork. 1485 fkm Bajai v 1478 ízmérce 7 fkm Átl.. éves tartósság Vízállás m B.f. m d KÖV DB. 1476-1495 Észl. LKV. 85,97 83,27 82,26 85,81 83,11 82,10 85,48 82,78 81,78 +4,44 + 1,74 +0,74 180 310 365 A gemenci tájvédelmi körzetben található mellékágakban tudatos vízszintszabályozásról nem beszélhetünk, hiszen a Duna, magasabb vízállásnál, akadálytalanul önti el a hullámteret. Tájékoztatásul az/, táblázatban összeállítottuk a Rezéti-Holt-Duna jellemző kis- és középvízszintjeit, megadva a hozzájuk tartozó bajai vízállásokat. 4. A holtág-rendszer vízminősége A Sió-csatornától északra elterülő, árvizektől mentes területen található lezárt Duna-ágak vizének vízminősége, a legutóbbi értékelésünk óta (Bratán 1987) tovább romlott. A romlás annak ellenére következett be, hogy végre megépült a legnagyobb üdülőterület (Faddi-Duna) szennyvíztisztító telepe. Ennek hatása még nem volt érzékelhető a Faddi-Duna vízminőségének változásában. A romlás okait továbbra is a tisztítatlan szennyvíz bevezetésében kell keresni. A II. táblázatban a vízminőség jellemzésére, három mintavételi helyen gyűjtött minták jellemző összetevőinek az 1989. évben mért szélső értékeit, vagyis a minőségváltozások tartományát tüntettük fel (Kiss 1989). Az oxigénháztartás vonatkozásában káliumpermanganáttal, tehát viszonylag könnyen oxidálható szerves anyagok tekintetében közel azonos szennyezettségű a Faddi- és Tolnai-Duna. A bogyiszlói Holt-Duna viszont erősen szennyezett. A káliumdikromáttal erőteljesen oxidálható anyagokat illetően legkevésbé szennyezett a Faddi-, szennyezett a Tolnai-Duna és erősen szennyezett a bogyiszlói Holt-Duna. Az oldott oxigén adatainál meghatározó az, hogy a minták vétele napközben történt. Ebből megállapítható: A Faddi-Duna oxigénellátottsága kiegyenlített. A vízi élővilágot csak hosszantartó jégborítás esetén veszélyeztetheti az oxigényhiány. Ezen hóeltávolítással és gyakori lékvágással lehet segíteni. A Tolnai-Duna vizében már napközben is kialakulhat a teljes oxigénhiány. Az élővilág veszélyeztetett. Tartós jégborítás esetén halpusztulás várható. A bogyiszlói Holt-Duna vizében nappali oxigéntúltermelés is bekövetkezik, amely légembóliát, majd halpusztulást okozhat. Kedvezőtlen meteorológiai feltételek esetében (hirtelen légnyomásesés) számítani lehet hajnali oxigénelégtelenségre, sőt teljes oxigénhiányra is. Ezek a körülmények a téli jégtakaró esetén a veszélyt fokozzák.