Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
1. füzet - Pálfai Imre: Feladatok a Tisza Csongrád megyei szakaszán
Fe iada lok a Tisza Csongrád megyei szakaszán 67 hiányoznak. A Tisza mint nemzetközi víziút alárendelt szerepet játszik, mert a hazaiakon kívül - más egyezmény hiányában - csak jugoszláv zászlók alatt hajózható. A vízi közlekedés erőteljes fejlesztése elvileg indokolt lenne, mert tömegáru nagy távolságra szállítása vízi úton a legolcsóbb, azonban ez is épp olyan beruházás igényes, mint a közúti, vagy a vasúti közlekedés fejlesztése. Ezért lényeges előrehaladásra a közeljövőben a vízi közlekedés terén nem számíthatunk a Tiszán; csak mérsékelt, fokozatos, az igényekkel párhuzamosan haladó fejlesztés lehet reális terv. A vízi közlekedés feltételeit a Tiszán kétségtelenül javítaná a Csongrádnál tervezett vízlépcső, mert ezzel Csongrád és Kisköre között is megszűnnének a hajózást akadályozó gázlók. A vízlépcsővel, továbbá néhány kanyarulat rendezésével EGB IV. osztályú hajóút is kialakítható. A vízi közlekedést csak a jeges időszakokban és árvíz idején kellene szüneteltetni, ami évente átlagosan 60 napot jelent. A víziút fejlesztése természetesen nem nélkülözheti a kikötőket, ideértve az átrakodö berendezéseket, valamint a közúti és vasúti kapcsolat megteremtését is. A hajópark ugyancsak bővítésre szorul. A tiszai vízi közlekedés fejlesztési igényeinek és lehetőségének alaposabb föltárása csak országos koncepcióba illeszkedve végezhető el, ennek pedig figyelembe kell venni az európai víziút-hálózatot, mely a Duna-Majna-Rajna víziút építésének 1992-re tervezett befejezésével lényegesen bővülni fog, s minden bizonnyal a hajózás föllendülését fogja eredményezni. 2.5. Vízerő-hasznosítás A Tisza Csongrád megyei szakaszán a folyó természetes vízerejét sehol sem használják ki. A csongrádi vízlépcső tervezésekor vizsgálták a vízerő-hasznosítás lehetőségét és különböző módozatait is. E szerint Csongrádnál a kisköreihez hasonló teljesítményű erőművet lehetne építeni. A vízlépcső legutolsó tervváltozatából azonban az erőművet a kedvezőtlen gazdasági mutatók miatt kihagyták. A csongrádi vízlépcső megépítése jelenleg nem időszerű, mert vízkészletnövelő és vízkészlet-elosztó szerepére, továbbá a vízi közlekedés feltételeit javító hatására csak nagyobb távlatban lesz szükség. Ezért az egyébként is járulékos vízerő-hasznosítás kérdésének eldöntése elhalasztható. Amikor a vízlépcső építése esetleg aktuálissá válik, az egész komplex kérdéskört újra kell vizsgálni, a műszaki-gazdasági érvek és számítások mellett kitüntetett figyelmet fordítva az ökológiai szempontokra. 2.6. Hullámtéri mező-, erdő- és vadgazdálkodás Csongrád megyében a Tisza hullámterének kiterjedése 93,20 km . Művelési ágak szerinti megoszlása: szántó 14%, rét-legelő 13%, gyümölcsös és zártkert 4%, erdő 56%, nádas és kivett terület 13%. A szántóként nyilvántartott terület nem túl nagy, ennek is egy része ugar. Más részén viszont intenzív mezőgazdasági termelés folyik, bár ez - a bármikor bekövetkező árvízi elöntés miatt - elég kockázatos. Szántóművelés csak azokon a magasabb fekvésű területeken ajánlható, amelyeket tíz évnél ritkábban önt el az árvíz, de itt is
