Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: Feladatok a Tisza Csongrád megyei szakaszán

Vízügyi Közlemények, LXX1V. évfolyam 1992. évi 1. füzet FELADATOK A TISZA CSONGRÁD MEGYEI SZAKASZÁN DR. PÁLFAI IMRE A Tisza 108 km hosszúságban szeli át Csongrád megyét (I. ábra) s közvetlenül érint 15 települést, illetve azok közigazdasági területét. Itt él a megye lakosságának közel háromnegyed része, s itt van az ipari kapacitás több mint 90%-a. Ez a néhány adat is érzékelteti a Tiszának Csongrád megyében elfoglalt kitüntetett helyzetét és ebből következő fontos szerepét. A folyókkal, így a Tisza Csongrád megyei szakaszával kapcsolatos feladatok is, két fő csoportra oszthatók: a védelmi jellegű és a víz hasznosítását jelentő feladatokra. Mindkét tevékenységi körben régi hagyományokra lehet támaszkodni, a társadalmi-gazdasági változások azonban új szempontokat és megoldási módozatokat is fölvetnek. Az itt bemutatott tanulmánynak az a célja, hogy a kérdéskör átfogó vizsgálatával föltárja a védelem még megoldatlan, legfontosabb feladatait, meghatározza a további hasznosítás fő irányait és optimális mértékét, és segítse összehangolni a szerteágazó teendőket. 1. Л Tisza Csongrád megyei szakaszának és környezetének védelme 1.1. Árvízvédelem és folyószabályozás A Csongrád megyei Tisza-szakasz mentén, a jobb és a bal parton egyaránt, végig árvízvédelmi töltések húzódnak, s ilyen töltések vannak a jobbról betorkolló Dongéri-főcsatorna alsó 7,5 km-es szakasza mentén is. A Csongrád város fölölti magaspart természetes védelmet nyújt, tehát itt fővédvonal nincs, viszont a mezőgazdasági művelés alatt álló ártéri részt - a szomszédos Bács-Kiskun megyei területtel együtt - nyárigát védi a közepes árvizektől. Csongrád megyében a tiszai árvízvédelmi fővédvonalak összes hossza 223,2 km. A legnagyobb árvizek levonulási szintje 4-5 méterrel magasabb a környező terepszintnél (2. ábra). Ebből adódóan az árvizek hatalmas területet és óriási nemzeti vagyont, sőt emberi életeket is veszélyeztetnek. A vizsgált szakaszon az eddigi legmagasabb vízállás (LNV) 1970-ben alakult ki, mikor az árvíz Szegednél 9,61 m-rel tetőzött. A jövőben ennél magasabb vízállás is előfordulhat. A kiemelkedően nagy árvizek egyre emelkedő tetőzési szintje figyelmeztető jel. A mostani LNV közel 1 méterrel nagyobb, mint a múlt századi (3. ábra). Az árvízvédelmi biztonság megőrzése, sőt lehető fokozása, valamint a védelmi szervezet ütőképességének fenntartása továbbra is elsőrendű feladat, ugyanis a földből épített, helyenként 100 évnél régebbi, de többször „megfejelt" töltések - tekintéЛ kézirat érkezeit: 1991. X. 18. Dr. Pálfai Imre okj. mérnök, az Alsó-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság, (ATV VÍZIG, Szeged) osztályvezetője. A tanulmány az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi (akkor még Környezetvédelmi és Vízügyi) Igazgatóságnál 1989-90-ben készült, „A Tisza Csongrád megyei szakaszának védelme és hasznosítása" című munka rövid összefoglalója. Az eredeti anyag kidolgozásában még a következő intézmények vetlek részi: Csongrád megyei Tervező Vállalat (Szeged), Délmagyarországi Tervező Vállalat (Szeged), Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét), Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Szeged).