Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Ripert Christian-Tiercelin Jean-Robert-Navrot Catherine-Klimó Erzsébet-Gajárszki Győző-Cadillon Marcel-Termea Lídia-Vermes László: A lakossági szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása

A lakossági szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása 47 A talajszürőn átszivárgott szennyvíz minősége jó és közepes kategóriába tartozik, vagyis az 1-től 6-ig terjedő vízminőségi érték-skála alapulvételével a szűrt víz minősége 2. és 3. jelű osztályközbe sorolható. Megvizsgálták a talajszűrőn átáramlott szennyvíz bakteriológiai minőségét és megállapították, hogy a szűrt víz és a kecskeméti városi csapvíz minősége között nincs szignifikáns különbség. A szűrt víz az 1. és 2. jelű vízminőségi osztályba tartozik. A kecskeméti szennyvíz liziméteres kísérleti vizsgálata alapján levont következtetés szerint az 1 m vastag talajszűrő kielégítő mértékű tisztító hatást és vízminőségjavítást eredményez kémiai és bakteriológiai szempontból egyaránt. 3.2. A gyulai szennyvízhasznosító telep A gyulai telepen - melynek folyamatábráját és szervezési blokkdiagramját a 3. ábra mutatja - évente megközelítően 2000 mm tisztított szennyvizet adagolnak ki. A víz árokrendszerben jut az agyagos-iszapos talajra. Az öntözött területen nyárfaültetvény hasznosítja a tisztított szennyvizet. A kísérleti területen és kísérleti körülmények között kapott szennyvíztisztítási eredmények megegyeznek a műtárgyas szennyvíztisztító műveknél elért eredménynyel, sőt egyes esetekben a kísérleti területen elért eredmények jobbak, mint a művi szennyvíztisztító telepé (V1TUK1 1989). 3.3. A cogolini szennyvízhasznosító telep A cogolini szennyvízhasznosítás folyamatábráját és szervezési blokkdiagramját a 4. ábra tünteti fel. A kísérleti terület talaja néhány tizedméter vastag homokos-iszap. Ez a réteg vízzáró kőzetre települt. A talaj tulajdonképpen ennek a kőzetnek a mállásából keletkezett agyagos-homokrétegen alakult ki (Cadillon - Tremea 1985). A fedőréteg növénytakaróját erdő, ill. természetes növényzet, vagy telepített növények alkotják. Az öntözési időszakban a tisztított szennyvizet esőztetőöntőberendezéssel (4. ábra) évente 0,5 £7

0-től 2 ETqig terjedő vízoszlopmagasságának megfelelő mennyiségben juttatják ki. (ETq a Penman-féle képlettel meghatározott potenciális evapotranszspiráció.) A szennyvízöntözés hatásvizsgálatát a tisztított szennyvízzel elárasztott terület teljes környezetére kiterjesztették. Különös figyelmet fordítottak a környékbeli kutak vízminőségének az ellenőrzésére. Összehasonlították a kísérleti szennyvíz-öntözés alkalmazása előtti és utáni időszak vízminőségét. Az ellenőrzött vizek minőségében semmiféle változást sem mutattak ki. Sőt, a szennyvízben kimutatott patogén baktériumok (salmonella és staphylococcus) a talajban már nem voltak kimutathatóak. A kísérleti körülmények között elért eredmények szerint a talajszűrő tisztító hatása kifogástalannak mutatkozott (Cadillon - Tremea 1985).