Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
1. füzet - Ripert Christian-Tiercelin Jean-Robert-Navrot Catherine-Klimó Erzsébet-Gajárszki Győző-Cadillon Marcel-Termea Lídia-Vermes László: A lakossági szennyvíz mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása
44 Ripert, С., Tiercelin, J-R., Navrot, C., Klimó E., Gajárszki Gy., Cadillon, M., Tremea, L. és Vermes L. I. táblázat A kísérleti telepek alapadatai A telep helye Napi szennyvízmennyiség, m 3 Szennyvíz-előkezelés a kiadagoláshoz Adagoló berendezés Hasznosítási mód Kecskemét 12 000 • Rácsszemét eltávolítás, homokfogás • Ülepítés • Utóülepítés és részleges oxidálás medencében • Mobil szórófejek • Öntöző árokrendszer • Növénykultúrák tápanyag- utánpótlása (búza, kukorica, lucerna és nyárfaültetvény) Gyula 7000 • Rácsszemét eltávolítás, • Ülepítés • Biológiai előtisztítás • Utóülepítés • Öntöző árokrendszer • Nyárfatermesztés Cogolin 70-80 • Rácsszemét eltávolítás, homokfogás zsírtalanítás • Eleveniszapos utókezelés • Szűrés • Szórófejek teljes átfedésben • Mikroöntözés • Níivekedés-gyorsítás • A Földközi-tenger menti védőerők erdőtűzzel szembeni ellenállóképességének a fokozása, javítása Landiras 60 • Rácsszemét eltávolítás, homokfogás, zsíreltávolítás • Szűrés • Szórófejsor frontális elrendezésben • Tápanyagutánpótlás, szénatermelés, juhtartás A másik csoportba azok a fejlesztési stratégiák tartoznak, amelyek célja a lakossági szennyvizek optimális hasznosítása. Olyan öntővízadagot határoznak meg, amely kielégíti a növényzet vízszükségletét. A módszer meglehetősen nagykiterjedésű öntözött területekkel számol. Szükség van olyan létesítményre is, amely fogadja a kezelt szennyvizet, számolva azzal, hogy a szennyvízhozam nem egyenletes. Magyarországon Kecskeméten alkalmazzák ezt a módszert. A kecskeméti öntözőtelepen annyi vizet adagolnak ki, amennyire a növényzet növekedéséhez szükség van. Л szennyvízfelesleget másik szennyvíztisztító teleprészre vezetik, ahol az elsődleges felhasználási cél a nyárfa-ültetvény öntözése. A vízfelesleget egy erre a célra kijelölt szűrőmezőbe juttatják, ahol azt az ottlévő természetes növényzet hasznosítja (VITUKI 1989). Hasonló a helyzet Cogolinben is (Cadillon et al. 1986). A cogolini és a kecskeméti szennyvíz-öntözési gyakorlat közötti különbségek a cogolini nyári turistaforgalom okozta többlet szennyvíz keletkezésével magyarázhatók.
