Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Száz éve épült a bihari Felfogó-csatorna 429 Arra való tekintettel, hogy az épült csatorna menti földek 6 km hosszúságban a befogadó nagyvízszint alatt feküsznek, már az első tervezők ajánlották a torkolati zsilip építését árvízvédelmi érdekből és azért is, hogy a Fekete-Körös iszapját a Felfogócsatornába le ne rakja. Végül a torkolattól 600 m-re építették meg a Mocsári-zsilipet. A zsilipnek négy nyílása van, egyenként 2,15 m széles és 4,60 m magas. A zsilip mint híd és mint duzzasztó is üzemel. A Sebes-Körösi Vízszabályozó Társulat is sérelmesnek találta a Felfogó-csatorna építését. Azzal érveltek, hogy az ő területükről a káros vizek eddig gyorsabban folytak le. A megépítés után a csatorna töltésével a vizek vissza lesznek tartva. E társulat területén a Felfogó-csatorna építése érintette Barakony, Cséffa, Inánd, Oláh Homorog, Madarász községek határát. A Fekete-Körösi Ármentesítő Társulat területén Nagyszalonta, Árpád, Erdőgyarak, Mező-bajj és Tamásda községek területét (1. ábra). A megépült Felfogó-csatorna 2,0 m fenékszélességgel kezdődött és fokozatosan 10 m-ig bővült. Vízszállító-képessége a fekete-körösi csatlakozásnál 39 m

3 s"

1 lett. A csatorna mindkét oldalán töltés készült. Ezek koronamagassága a számított legmagasabb vízszintet 1 méterrel haladta meg. A töltéskorona szélességek a felső szakaszon 2 m-rel kezdődtek, majd 3 m-re és végül a Fekete-Köröshöz csatlakozó 20 km hosszú szakaszon 4 m-es lett. A töltés miatt kirekesztett bal oldali csatornákat zsilipekkel tették zárhatóvá. Négy helyen volt lehetőség ezeknek a vizeknek a Felfogó-csatornába való vezetésére. Az elkészült Felfogó-csatorna keresztezte az alföld-fiumei vasutat és a debrecenfehértemplomi állami közutat (1. ábra). E keresztezési helyeken vasúti ill. közúti hidak épültek. Ezeken kívül több beton átereszt, közel 30 fahidat építettek. A közel hatéves építés alatt a Fekete-Körös árvízszintjei növekedtek. Ezek miatt az elkészült csatornatöltést 1895-ben 2400 m hosszúságban 0,57 m-rel magasítani kellett. Majd amikor a Fekete-Körös töltésmagasságokat az 1890. évi árvízszint, 704 cm (96,06 m A.f.) felett 1 méterben állapították meg, a megépült csatorna töltését 9175 m hosszúságban (a Gyepes-csatorna bekötő gátjáig) 1 méterrel kellett magasítani a Földművelésügyi Minisztérium előírása alapján. (A Fekete-Körös árvizei 6 km hosszúságban duzzasztották vissza a Felfogó-csatorna vizét.) A Felfogó-csatorna építéséhez hozzájárult a Hosszúfoki Á. T. 80 000 koronával. Ezen felül évi 5000 korona fenntartási költséget is vállaltak. A Sebes-Körösi V. T. 200 000 koronával járult hozzá az építéshez és a fenntartáshoz évente 2500 koronával. Az 50,125 km hosszú Felfogó-csatorna építése 808 665 koronába került, de az összes, hozzá kapcsolódó létesítményekkel együtt 2 165 265,07 korona összegű lett. Az építés során 2 668 197 m

3 földet mozgattak meg. Az építés időszakában, 1897. április 26-án, a Fekete-Körösi Ármentesítő és Belvízrendező Társulatnál időszerűnek látták a társulati ártér öntözésének a kérdésével is foglalkozni (FKABT 1897). A megvalósítást az akkor épült Felfogó-csatorna vetette fel. Felterjesztéssel fordultak a Földművelésügyi Minisztériumhoz, és kérték hogy biztosítsanak öntözési lehetőséget a Felfogó-csatorna meghosszabbításával, ill. a Sebes-Körösből való vízkivétellel. E kérelem alapján a 30.758/1897. sz. levélben kapott utasítást a IX. ker. Nagyváradi Kultúrmérnöki Hivatal a terv elkészítésére. A Felfogó-csatorna meghosszabbítási tervei a következő évben készültek el. Ezeket, az 1898. július 27-én tartott rendkívüli közgyűlésen fogadta el a társulat