Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
4. füzet - Domokos Miklós: Összesítő vízmérleg és szimulációs rendszermodell
378 Domokos Miklós A vízkészlet-gazdálkodási döntés-előkészítés munkaeszközeiről ill. azok egymás közötti kapcsolatairól az 1. ábra ad áttekintést. Az ábra az összesítő vízmérleg különböző válfajainak szakirodalmáról is tájékoztat, továbbá érzékelteti, hogy - a szimulációs rendszermodellek alapvető elemei összesítő vízmérlegek és - a vízgazdálkodási hossz-szelvény csakis rögzített (statikus) fejlesztési szintre és determinisztikus (periodikus) vízigény-időfüggvény feltételezésével szerkeszthető. 2. A vízgazdálkodási rendszerek méretezésének alapelvei 2.1. A vízgazdálkodási rendszer fogalma Vízgazdálkodási rendszeren általában egy meghatározott területen (valamint az ehhez tartozó földkéreg-darabban) meglévő természetes vizek, a vizekkel szemben igényt támasztó (azokat hasznosító vagy ellenük védekező) emberi tevékenységek ill. létesítmények, valamint az igények kielégítésének biztonságát fokozó vízügyi létesítmények és intézkedések koordinált együttesét értjük. Amennyiben az adott területen jelentkező emberi tevékenységek, ill. létesítmények csak a vizek hasznosítására szorítkoznak és nincs közöttük olyan, amely a védekezést szolgálja, vízgazdálkodási rendszer helyett - szűkebb értelemben - vízkészletgazdálkodási rendszerről beszélünk Előfordul az is, hogy egy - általánosan értelmezett - vízgazdálkodási rendszeren belül vizsgálati-módszertani szempontból lehetséges vagy akár célszerű különválasztani a vizeket hasznosító és az ellenük védekező tevékenységeket. A különváalsztás eredményeként kapott két alrendszer közül a vizek hasznosítását magában foglaló alrendszer vízkészlet-gazdálkodási rendszer lesz, amely a másik, vízkár-elhárítási alrendszertől nem területileg, hanem funkcionálisan válik el. A két alrendszer között azonban áltlaában kölcsönhatások állnak fenn, amelyek a vizsgálatok folyamán többnyire csak nehézkesen és pontatlanul követhetők s épp ezért sokszor kérdésessé teszik magának a szétválasztásnak a célszerűségét. 2.2. A vízgazdálkodási rendszernek és elemeinek elhatárolása A vizek természetes körforgásának, valamint az ember gazdasági tevékenységének időbeli és térbeli folytonossága miatt egy önálló egységként kezelendő vízgazdálkodási rendszer kiválasztása mindig valamilyen többé-kevésbé önkényes döntés eredménye. A terület ill. földkéreg-darab célszerű körülhatárolásával sokszor elérhető, hogy ennek az önkényességnek a hatása a kiválasztott vízgazdálkodási rendszer szempontjából elhanyagolható legyen. Más esetekben a szomszédos vízgazdálkodási egységekkel való kölcsönös kapcsolatok számszerűsítésével és a vizsgálatokban való figyelembevételével zárható ki az önkényes elhatárolás hatása. Hasonlóképpen csakis önkényes lehet az a döntés is, hogy a már elhatárolt vízgazdálkodási rendszer - sokszor térben is folytonosan változó - összetevőit hogyan