Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

3. füzet - Vörösmarty, C. J.-Moore, B. (III.): Osztott paraméterű vízmérleg és folyami transzportmodellek a globális éghajlatváltozások vizsgálatához

314 Vörösmarty, С. J. és Moore, В. évente 6 hónapot tesz ki, bár a felszíni viszonyoknak és a vízállásváltozásoknak megfelelően 2 és 10 hónap közötti értékekről számolnak be (Adis 1984, Junk-F

toward- Williams 1984, Goulding 1985, Herr er a 1985, Pires-Prance 1985). A vízszállítási modell alapján 6-tól 7 hónapig terjedő elöntési időszak adódott a Közép-Amazonas vidékére. Az árvízi elöntések mederbeli lefolyást szabályozó szerepét, továbbá azt a tényt is figyelembe véve, hogy az árvízi elöntések szabályozzák az esőerdőt jellemző sajátságos nagyon gyors anyagcsere folyamatot (Richey 1983, Elder 1985, Fischer 1986, Melach-Lesack 1988, Harris et al. 1988) a regionális biokémiai vizsgálatokban igen fontos az adott hatás reális számbavétele, különösen a jelenleg végbemenő földhasználati változások és éghajlatváltozások tükrében. 3. Értékelés A vízmérleg és vízszállítás modellek egyszerűségük ellenére nagy területi és időbeli részletességgel jellemzik nagy térségek vízforgalmát. Annak ellenére, hogy a kapott eredmények biztatóak, számos lehetőség van a további finomításukra és kiterjesztésükre. Például a vízmérleg összetevő nagyban javítható lenne a záporcsapadékból származó lefolyás és a talaj vízvisszatartó hatásának részletesebb vizsgálatával. Avízszállításmodell tovább finomítható a vízmozgás részletesebb leírásával, ill. a lefolyás és árvízi elöntés paraméterek területi eloszlásának pontosabb meghatározásával. A kombinált vízmérleg vízmozgásmodellel végzett szimulációk egy dinamikus permanens állapotban működnek és más megközelítésre lenne szükség változó jelenségek figyelembe vételéhez. Egyes fontos időszakos jelenségek (így az El Nino áram, vagy a déli oszcilláció) hatását a kontinentális vízmérlegre és az ökoszisztémák változására jobban számításba lehetne venni. Az ilyen modell kidolgozásának komoly korlátja a szükséges alapadatok hiánya, különösen, ha az adatok minőségével, átfogó jellegével és területi részletességével szemben támasztott követelményeket is figyelembe vesszük. A vízmérleg és vízszállításmodell számítástechnikailag viszonylag egyszerű és ezért a földhasználat változások és éghajlatváltozások felszíni hidrológiai hatásainak vizsgálatára megfelelő eszközként szolgál. Ezzel együtt lehetővé teszi a földfelszín tápanyagciklusának és a nyomokban előforduló gázok forgalmának elemzését is. Elképzeléseink szerint az egyesített modell viselkedésének vizsgálatára kezdeti kísérleteket kívánunk folytatni egymástól függetlenül beszerzett térképekről, digitális adatbázisokból nyert és/vagy általános cirkulációs modellel kapott éghajlati és földhasználati adatokkal. Tekintettel arra, hogy a vízmérleg és vízszállításmodellek rácshálózati területelemekre épülnek és moduláris szerkezetűek, ezért megfelelő finomítás, továbbfejlesztés után illeszthetők lennének egy általános cirkulációs modell-rendszerhez is. Együttes szimulációra kerülhet sor a légkör és a földfelszín folyamatok, valamint az éghajlati visszahatások mennyiségi becslése céljából a vízgyűjtő-hidrológia és a tápanyagok biokémiája területén. A távérzékeléssel nyert adatok felhasználása a vízmérleg/vízszállítás típusú modellekben új lehetőségeket nyithat a Föld általános hidrológiai vizsgálatában (Goodison 19S5, Johnson 1986).