Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)
3. füzet - Illés L.-Jeczkó J.: A Tisza felső szakaszán kialakult szélsőséges kisvízállások vizsgálata
A Tisza felső szakaszán kialakult szélsőséges kisvízállások vizsgálata Html 5-T 273 TIVAOAR tFig. 8. Changes of the cross-section average flow-velocity in function of water level and the 8. ábra. A szelvény-középsebesség változása a Рис 8. Изменение средней по поперечному сечению скорости в зависимости уровней Strömungsgeschwindigkeit von Wasserstand Bild 8. Abhängigkeit der mittleren vízállás és az idő függvényében und Zeit time -3 воды и времени 0,2 OA 0,6 0,8 1.0 t2 tA U »,„( ms'l 3.1.3. A sebességviszonyok hatása a kisvizekre. A szelvény-középsebességek (v A m) alakulásának vizsgálatához - az előzőekhez hasonlóan - ugyancsak közel 160 vízhozammérés adatait használtuk fel. Tiszabecs térségében (7. ábra) az 1970-es évek elejétől a kisvízi szelvény-középsebességek folyamatos és jelentős emelkedése tapasztalható, mértéke 1974-91 között a példaként bemutatott H - - 1,00 m-es vízállás esetében a 100%-ot is meghaladja. A növekedés évről évre folyamatosan következett be. A tivadari szelvényben (8. ábra) is van sebességnövekedés, de közel sem olyan mértékű és egyértelmű minden tartományban mint Tiszabecsnél. Ha a tiszabecsi sebességnövekedés hatásának mértékét az ,4 = Q/v^ összefüggés alapján számszerűsítjük az A = f(H) görbe felhasználásával, arra az eredményre jutunk, hogy ebben a vízállástartományban ugyanaz a Q vízmennyiség 1,00-1,40 m-rel alacsonyabb vízállás mellett tud lefolyni. A sebességnövekedés ilyen mértékű változása az érintett szelvény alatti folyószakaszon bekövetkezett olyan változások következménye, melyek a vízszínesés növekedését okozták. Ezek a hossz menti meder- és esésváltozások jól nyomonkövethetők azokon a hossz-szelvényeken, melyeket a mederfelvételek és vízszintrögzítések alapján határoztunk meg (9. ábra). Teljesen egyértelműnek tűnik az 1972-91 évek közötti medersüllyedés a teljes Tiszabecs-Tivadar szakaszon, illetve jól látható az is, hogy közvetlenül a tiszabecsi vízmérceszelvény alatt a 740,5-744,0 fkm közötti szakaszon a legjelentősebb mértékű. A medersüllyedés okéit két tényező együttes hatásának eredményeként valószínűsítjük: - az 1970-es Tisza-Szamos közi árvízkatasztrófa után a térség településeinek és infrastruktúrájának újjáépítéséhez nagy mennyiségű folyamkavicsot termeltek ki és használtak fel, mint helyi alapanyagot. Intenzív kitermelés volt jellemző a Tiszabecs alatti Milota térségi folyószakaszra is (10. ábra).
