Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

3. füzet - Pálfai Imre: Az 1940-42. évi katasztrofális belvízjárás emlékezete (Szászhelyi Pál és Papp Ferenc hozzászólásával)

256 Pálfai Imre Végül a téli belvizességi index 1942-re kapott 5,10-es értékéről azt mondhatjuk, hogy 100 évnél ritkábban fordul elő. A nyári félév belvízi szempontú értékeléshez az (1) összefüggéshez elvileg hasonló formában, de nyilván más tényezőkkel, nyári belvizességi indexet képeztünk. Ennek és a számítási eredményeknek a bemutatását itt mellőzve, csak annyit közlünk, hogy a Duna-Tisza közi térségre elvégzett számítások szerint a rangsor élén az 1943-es esztendő áll (az index kiugróan nagy értékével); az 194l-es év a harmadik, míg 1942. a hatvan éves sor második felében helyezkedik el. Az összehasonlító hidrológiai értékelésből azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy az 1942 utáni, napjainkig terjedő időszaknak az 1940-42. évieknél kevésbé súlyos belvizeit nemcsak a vízrendezés fejlesztésének és a hatékonyabb belvízvédekezésnek, hanem a szerencsésebben alakuló időjárásnak is köszönhetjük. A fél évszázaddal előbbi időjárási szituáció - a mostani melegedést és kiszáradási tendenciák ellenére - valamikor megismétlődhet, illetve ahhoz nagyon hasonló helyzet előfordulhat, sőt - az I. táblázat adataiból következtetve - az sincs kizárva, hogy a belvízképző tényezők még kedvezőtlenebb kombinációja áll elő. Bár ennek nagyon kicsi a valószínűsége, mégis gondolni kell rá, és fel kell készülni az ebből eredő káros következmények elhárítására, illetve elviselésére. IRODALOM Babos Z: A mértékadó belvízi hozamok Szeged környékén. Vízügyi Közlemények. 1957. 3. füzet. Bacsó N.: Az árvíz időjárási okai. A Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottságának kiadványa. 1. sz. Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. (Szerk.: Pichler J.) Budapest, 1942. Bauer S.: A belvízrendezés kérdései. Vízügyi Közlemények. 1941. 1-2. szám. BárczayJ.: Beszámoló az országos árvízvédelmi kormánybiztos 1942-1943. évi működéséről. Vízügyi Közlemények. 1943.1-2. szám. DM: Kállay Miklós miniszterelnök az árvízsújtotta magyarok között Hódmezővásárhelyen és Orosházán. Délmagyarország. 1942. márc. 24. Hajóssy F.-Kakas J.-Kéri M.: A csapadék havi és évi összege Magyarországon a mérések kezdetétől 1970-ig. OMSZ. Budapest, 1975. Hatolykai Pap /.: A Szegedi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat vízvédelmi helyzete. A Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottságának kiadványa. 1. sz. Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. (Szerk.: Pichler J.) Budapest, 1942. Hatolykai Pap /.. Vízrendezési feladataink a Duna-Tisza közi hátság keleti lejtőjének középső részén. Vízügyi Közlemények. 1945. 1-4. szám. Kéri M.: Magyarország hóviszonyai 1929/30-1943/44. Magyarország éghajlata. 7. szám. Az Országos Meteorológiai Intézet hivatalos kiadványa. Budapest, 1952. Lászlóffy W.: Az 1940. év tavaszi árvizei vízrajzi megvilágításban. Vízügyi Közlemények. 1941. 1-2. szám. OMSZ: Az Országos Meteorológiai Intézet évkönyvei. Hivatalos kiadvány. LXXII. kötet. 1942. évfolyam. I. Budapest, 1953. Orlóczi I.-Schleget ().: Jelentősebb belvízvédekezések összehasonlító értékelése. Vízügyi Közlemények. 1967. 1. füzet. OVII: Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Országos Vízügyi Hivatal. Budapest, 1984. Pálfai /.: Belvízi elöntések az Alföldön. Alföldi Tanulmányok. XII. kötet. Békéscsaba, 1988. Ránki Gy. (főszerk.): Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976. Sümeghy J.: Az Alföld földtani felépítése és a belvizek feltörése. A Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottságának kiadványa. 1. sz. Az árvíz- és belvízvédelem időszerű kérdéseiről. (Szerk.: Pichler J.) Budapest, 1942.