Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

.1 belei gátszakadás okai 2.V> A másik igen lényeges körülmény, hogy az eredetileg 12,4 millió nr'-es tározó térfogata 1975-re 8,0 millió, 1986-ra 5,0 millió nr csökkent. A gátszakadáskor a tározókapacitás csak mintegy 3,0 millió m * lehetett. A tározóg\'orsfeliszapolódásának oka egyértelműen a Tázló vízgyűjtőjén folytatott kiterjedt erdőirtás, illetve az erózió korlátlan kialakulásának lehetősége, a többnyire kevésbé konszolidált, fliskőzctckből felépülő felszínen. 2. Л gátszakadás A gátszakadást közvetlen megelőzően a Tázló vízgyűjtőjére (1. ábra) június és július lolyamán szokatlanul nagymennyiségű, az átlagost ötszörösen meghaladó csapadék hullott. Július 28-29 éjjelén bekövetkezett torrenciális esőzés nyomán, a gáttól 30 km-re létesített mérőállomáson, másfél óra alatt mintegy 96 mm csapadékot észleltek, ami kb 64 mm h 1 igen nagy csapadékintenzitásnak felel meg. Későbbi információkalapján azonban nem zárható ki, hog)'a lehullott legnagyobb csapadékmennyiség, a tározó vízgyűjtőjének területén elérhette a 120 150 mm-t (/. ábra). Az esőzések nyomán a lározóba lépő vízhozam, az átlagos 3 4 m' s ' mai szcinlxn, 12(H) 14(H)m\s'-óiért cl. I

7./. az érték jóval meghaladta a 0,1 '/'< -os valószínűségű árvízhi> zam 760 m

3 s '-re becsült értékét, sőt nagyobb volt a 0,01%-os valószínűségű, 1

1(H) т

л s 1 értékénél is. A torrenciális eső július 28-án éjjel 23 óra körül kezdődött el és 29-én hajnalban 2 óra körül álli el. Az árvédelmi készültség elrendelése nyomán egy táblát kinyitottak, de а/ árhullám sebessége valószínűleg olyan nagy volt, hogy a többi kinyitására nem maradt idő. Egyébként az esőzés nyomán a tározóban olyan nagymértékű szintemelkedés következett be, hogy teljes nyitás esetén sem lelt volna már lehetséges az árhullám biztonságos lebo csáiása. Július 29 én icggel 6 óra körül a gát bal oldalt szárnyán átbukó víz 20 m széles rést \ ágott. A res a műtárgy irányában fokozatosan 80 méternyire szélesedett. A gát tonkremenete lét okozó árhullám térfogata leglább 40 millió m

1 lehetett. A hordalékot és uszadékot szállító árhullám az alvízi szakaszon hatalmas károkat oko/oti. Csaknem elpusztította a/. Onesti környéki Slobozia lalvát, jelentős károkai око /ott Guta Vaii, Jervesli, Hcltiu helységekben, útvonalakat, hidakat és telefonvonalakat rongált meg. A katasztrófa következtében Bákó megyében 71 ember vesztette életét és 2<> oi cl tünlnek nyilvánítottak. í Kó\étkeztetések Az uzcmclleló állalvcgc/li ILII mozgass i/.sgálatok, mai a balesetei megelőzően 0,40 U.Ml m cs nagyságú ndű tiiltycdcscki i mulatt,tk ki a földgáz egyes, a műtárgyhoz közel csó szakaszain. Az árhulláin haiásaia bekövetkező gyois viz.szintemclkcdést kóvelöen, a laru/o м/с in k a Jöldgat kortmáján történő átbukása, majd az átfolyás, mely természelcsi n a/ al.u so nyabb töltésszakaszokon volt intenzívebb, a löldgát bal oldali szárnyának átszakadásaim/ vezeteti.