Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

3. ábra. A „gyors " buzgár kialakulása Fig. 3. Development of "rapid"

soil boils Bild 3. Entstehung eines „schnellen" Qualmes Рис 3. Формиривание „ быстрой" суффозии A I)una jobb parti töltésének szakadása 229 ÜJ^TTTZrll:'^— — L-l -J ULí'^y. • « «5 W92230\ - egy homokjárat teljes hosszában megfolyik, - ez a felszíni nyomás hatására egy relatíve nagy keresztmetszetű járatban indul meg, melynek nagyság a m

2-kel mérhető (3. ábra). 2. Л surányi gátszakadás vizsgálata A vizsgálathoz elkészült a terület 1:200 méretarányú geodéziai felmérése, mely tartalmazza a szakadás következtében kimosódott terület felmérését és a gátszelvények keresztmetszetét is. A talajviszonyok feltárására nagy és kis átmérőjű fúrások készültek 6 és 10 m hosszban. A fúrások segítségével négy rétegszelvény készült a Dunára merőleges irányban a szakadás két szélén és a kettő közötti elmosott tengelyében, valamint a szakadás szélétől távolabb, mintegy 50 m-re. A rétegek azonosítása a konzisztenciahatárok és a szemeloszlási vizsgálatok segítségével történt. A keresztszelvényeken kívül elkészültek a töltéssel párhuzamos rétegszelvények is. A szakadás szelvényében a rekonstruált rétegződés jól látható a 4. ábrán. A gáttest talajrétegződésének vizsgálata három helyen készült fúrás. Megállapítható volt, hogy a gáttest alsó része gyengén kötött, vízzáró iszapos homokliszt, iszapos homok és iszap talajokból készült, felső részük homoklisztes homok talajokból. A keresztszelvényekből jól látható, hogy az eredeti terepszint alatt kb. 4 m-re kezdődnek a jó vízvezető rétegek. Az alsó helyzetű sárga homokos kavicsra (k = 2080 m d ') mintegy 1,5-2 m vastagságban települt a szürke kavicsos homok (k = 18 m d

1). E rétegek felett helyezkednek el túlnyomórészt fél - egy m vastagságban a vízzáró és gyengén áteresztő iszap, iszapos homokliszt (A: = 0-1 m d"

1) valamint a folyósodásra hajlamos áteresztő homok és homokliszt rétegek (U = 2,5-3,3). A szakadás helyének szemrevételezéséhez le kellett üríteni a gáttest helyén kialakult mélyedést. A fényképfelvételen jól látható, hogy a betört vízáramlás 80-100 m-es sugarú félkörben ülepítette le az elmosott talajt; ennek zöme 0,1-0,5 mm-es frakciójú homokliszt és finom homok volt (1. ábra). Az elmosott gáttest helyén elég sok 0,03-0,10 m vastagságú élő és korhadt gyökérzet volt (5. ábra).