Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

1. füzet - Fejér László-Koltay József: Gróf Széchenyi Istvánra emlékezve: A vízgazdálkodási társulatok múltja és jelene (I. rész)

22 Fejér L. és Koltay J. 1685-1900 között, а паду felfutás idején 63 társulat alakult ~ZZ60 km

2 területen 63-5. ábra. A lecsapoló és belvízrendező társulatok fejlődése 1810-1900 között Fig. 5. Development of excess water drainage associations between 1810 and 1900 Bild 5. Entwicklung der Verbände für Entwässerung und Polderwasserregulierung zwischen 1810 und 1900 Fig. 5. Le développement des sociétés d'asséchement et d'évacuation des eaux stagnantes téntek társulati úton kezdeményezések. A hazai vízmérnöki kar legjobbjainak régi vágya látszott teljesülni az első öntöző társulatok megalakulásával. A XIX. század hatvanas éveitől kezdve az öntözések beindítását célzó kezdeményezések (Herrich Károly, Boros Frigyes, Katona Antal, Korizmics László, Képessy József és mások által felvetett és kidolgozott tervek) rendre kudarcot vallottak. Az újtól, a szokatlantól való idegenkedés mellett a fiaskónak más okai is voltak. Erre jóval később Rohringer Sándor professzor mutatott rá: a jó öntözésnek jó lecsapolás az előfeltétele. S a múlt század második felében az Alföld lecsapolását nem sikerült még megvalósítani. Az első öntöző társulat az 1892-ben alakult Makiári Öntöző Társulat volt. Ezt követte ugyanazon évben az Arad-Csanádi Öntöző-Csatorna Társulat. A vízjogi törvény 131. pontja értelmében öntözés céljából az érdekelt terület kétharmadának birtokosai már társulatot alakíthattak. Ugyanakkor a kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek gátat szabtak a társulatok fejlődésének, a kultúrmérnöki hivatalok minden erőfeszítése ellenére. A Duna völgyében felszaporodott ármentesítő társulatok a Tisza-völgyi társulatokhoz hasonlóan működésük és szervezetük egységesítése, érdekeik közös képviselete céljából - önkormányzatuk fenntartása mellett - 1909-ben megalakították a Dunavölgyi Vízitársulatok Szövetségét. Mindent összevetve, az ország ármentesítési munkálatainak jelentős része még az I. világháború kitörése előtt befejeződött (6. ábra). Az állami kezelés alatt álló (hajózható) folyókon a meder szabályozását az állam, az ármentesítést pedig a társulatokba tömörült érdekeltek végezték. A nagy vízimunkálatok másik csoportja, az árvédelmi töltések mögött összegyűlő belvizek rendezése a háború előtt nagy területre kiterjedően ugyancsak elkészült. Az érdekelt társulatok a káros vizeket csatornahálózatok és szivattyútelepek építésével a főbb befogadókba bevezették. Egyedül az öntözésre és ipari vízhasználatra alakuló vízitársulatok száma nem növekedett jelentősen. Ennek fő oka abban keresendő, hogy a víz mozgató erejének kihasználására, vagy egyéb ipari célra törekvő társulások - a földmívelésügyi miniszter rendelete értelmében - csak az összes érdekelt egyhangú akaratával alakulhattak